DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
1918-19-es politikai szerepvállalása után Jászit démonizálta a Horthy-rendszer, ez
pedig nem , csak" a Társadalomtudományi Társaságot és a Huszadik Századot
rántotta magával, de még a , szociológia" kifejezés is , rosszízűvé" vált a két világ¬
háború között.
A továbbiakban
s először (3.2) néhány Huszadik Század-cikk ismertetésére és elemzésére tö¬
rekszem; bár a színvonalasabb írások felülreprezentáltak lesznek, korántsem
korlátozódom majd kizárólag ezekre.
s Majd (3.3) néhány korabeli — egy esetben korábbi - írás ismertetésével kite¬
kintek az első világháború előtti, Huszadik Századon kívüli véleményekre
is (mindenekelőtt a , szakadár" jobboldali szerzők egyik reprezentásán, He¬
gedűs Loránt személyén keresztül).
3.2 NÉHÁNY TANULMÁNY A HUSZADIK SZÁZADBÓL
(Egy , technikai" megjegyzés: jelen kötet kézirata zömmel a 2020. év során született,
amikor járványügyi megfontolásokból két hosszabb periódusra is zárva tartottak a
magyarországi könyvtárak. Igaz, a Huszadik Század teljes állománya hozzáférhető
az interneten — https://mtda.hu/huszadik szazad/hsz1900.html -—, amiért köszönet
illeti az MTDA-t, ugyanakkor kritikai megjegyzésként hozzáfűzném, hogy keresni,
böngészni egyáltalán nem lehet az anyagban, sokszor még azon cikkek megtalálása
sem egyszerű, amelyekről előzetesen tudjuk, melyik lapszám hányadik oldalán je¬
lent meg. Éppen ezért a Huszadik Században megjelent cikkekre a továbbiakban
igyekszem minél több módon hivatkozni, ha lehetőség van rá, akkor későbbi ki¬
adásban is, illetve próbálom felkutatni a pontos internetes linkeket is.)
A folyóiratban megjelent cikkek tartalma, stílusa, szakmai kidolgozottsága,
terjedelme stb. nagyon változatos volt, a pár oldalas riportoktól a miniszociográfiáig,
vagy a korabeli nyugati értelemben vett survey-ig."
79 Amit inkább esettanulmánynak tekinthetünk, a survey manapság a (lehetőleg nagymintás és
reprezentatív) kérdőíves kutatásokat jelenti.