Page 82 [82]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
s mindazok, akik szerint elfogadhatatlan a ,vannak dolgok, amelyeket nem
jó megtudni"-hozzáállás;
s mindazok, akik még mindig hittek a szabadelvű eszményekben; illetve
s mindazok, akik a szabadelvűek által követni kívánt nyugati modell radikális
— és e korban gyakorlatilag mindig nyugati eredetű — kritikaihoz fordultak,
s egyaránt helyet találtak a Társaságban és a Huszadik Század hasábjain.
Kevésbé homályosan: az 1890-es évektől az 1900-as évek legelejéig volt egy ke¬
gyelmi pillanat, amikor
s a legértelmesebb szabadelvűek még mindig úgy látták, hogy ki kell egyezni a
kor elkerülhetetlen változási tendenciáival, tehát a modernizáló reformokat
elfogadni, sőt, kezdeményezni kellene; és amikor
s a legkülönbözőbb ellenzéki irányzatok legértelmesebb tagjai még mindig
olyan hangon fogalmazták meg társadalomkritikájukat, hogy legalább kom¬
munikációképesek voltak egymással és a nyitottabb szabadelvűekkel.
De mielőtt illúziókba ringatnánk magunkat, gyorsan hozzá kell tennünk: mind¬
össze néhány éves periódusról volt szó. Viták, nézeteltérések, kisebb-nagyobb
konfliktusok sorozata után végül megtörtént a szakítás (c 3.1.3).
3.1.2 Lucidum intervallum
E fent említett , kegyelmi pillanat" szülte a Társadalomtudományi Társaságot,
amelynek két jól megkülönböztethető korszaka volt: 1901 és 1906 között viszony¬
lag széles kör vett benne részt, amelyen belül a (későbbi) radikálisok a számos
csoport egyike, még csak nem is a legfontosabb (bár tendenciaszerűen erősödnek).
Az emberi természet úgy van berendezve, hogy új eszmék és irányzatok felfogásá¬
ra csak mérsékelt képességgel bír, mely képességet a jelenlegi uralkodó eszmék és
irányzatok terjedelme és iránya szabja meg. A túl sok veszélyezteti azt, hogy valami
felvétessék, egészen úgy, mint a kémiai vegyületek csak korlátolt számú és előre ki¬
számítható mennyiségű alkatrészek felvételére képesek.
— fogalmazott a Huszadik Század programadó cikke. (Jászi 1900:11) Ugyanitt
megjegyezték ugyan, hogy , örömmel adunk tért minden tudományos célzatú
dolgozatnak, bármely iskolához vagy meggyőződéshez tartozzék is írójuk", de
+8] +