Oldal 80 [80]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA
A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
3.1 A , BOLDOG BÉKEIDŐK" ÉS A BOLDOGTALANSÁG SEJTELME
3.1.1 Három idézet
Ebben a korszakban, bár mind több szerzőnk szerette magát szociológusnak
nevezni, mindazokra, akik a korabeli nyilvános diskurzusokra érdemi befolyást
akartak gyakorolni, még mindig sokkal nagyobb vonzerőt gyakorolt az író/költő¬
vátesz modellje. Úgy illik hát, hogy először három szépirodalmi idézettel pró¬
báljam megragadni a közgondolkodás három jellegzetes irányát, vagy inkább
attitűdjét.
Az első egy duplán rendhagyó gondolat: Mikszáth Kálmán, a kor egyik leg¬
népszerűbb magyar írója 1900-as regényét, a Különös házasságot szokatlanul
hűvös kritika fogadta, valószínűleg a Mikszáthtól szokatlan, a katolikus klérus
ellen irányuló hangja miatt. A Különös házasságban olvasható azonban egy
részlet, amely inkább Mikszáth korábbi dzsentriregényeire emlékeztet:
s Alz 1810-es években al paraszt még alázatos volt, és szerette az urakat. A maga uráért
pedig rajongott. Azt hitte, hogy az adta neki a földet, a tápláló anyát. Csak később
tanították meg rá: hogy voltaképpen ő táplálja munkájával az urat. Vannak dolgok,
amelyeket nem jó megtudni. [Kiemelés tőlem — D. Cs.]" (Mikszáth é. n./1900:82)
Szatirikus, és ezáltal kritikai gondolat? Rezignáltan konzervatív? Vagy éppen
kifejezetten cinikus? Esetleg mindezen attitűdök szétválaszthatatlan elegye?
Hiszen feltehetően igaza van: a mind kidolgozottabb társadalomképek megjele¬
nése és elterjedése mintha óhatatlanul fokozná az emberek elégedetlenségét is
(bármennyire lehangoló lehet is ez az ilyen társadalomképek professzionális
alkotói számára). De úgy tűnik, nincs visszaút a reflektálatlan, az igazságtalan¬
ságokat természetesként elfogadó hagyományos gondolkodás felé sem. A 20-21.
században sem a reflektálatlan tradicionalizmus, hanem autoriter vagy totalitá¬
riánus rezsimek próbálták — népbutító propagandával és/vagy erőszakkal — az
emberek fejébe verni, hogy ,vannak dolgok, amelyeket nem jó megtudni..."
+ 79 +