Seite 76 [76]
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN
s 5 munkásnő kivételével? valamennyien férfiak (Somogyi 1974/1888:74);
s 5796 volt a , tanult munkások", azaz szakmunkások aránya (Somogyi 1974/
1888:84);
s a munkások 72,7909-a 50 éves vagy fiatalabb, de 1,996 idősebb 70 évnél (sőt,
2 fő 76-80 éves is van) (Somogyi 1974/1888:83);
s ,12 év aluli munkás egyáltalán nincsen, 14 éven alulit pedig csak kettőt
találunk" (Somogyi 1974/1888:82);
s mindössze 58 munkás (kevesebb, mint 59) bírt választójoggal, általában
kisebb ingatlan birtoklása alapján, , 12 ács pedig nemesi oklevél alapján
eszközölte ki felvételét a választópolgárok névjegyzékébe!"? (Somogyi
1974/1888:95)
Tekintettel a magyar munkásság létszámának korábban emlegetett gyors gya¬
rapodására (tizenötszörös növekedés 1848 és 1888 között, Rézler 1974/1938:16),
és arra, hogy a parasztságból kilépők első nemzedéke ritkán válik szakmunkás¬
sá, nem meglepő, hogy a magyar munkásosztály első generációjában jelentős volt
a külföldiek aránya. A nemzeti/etnikai származás természetesen Somogyit is
foglalkoztatja: az Óbudai Hajógyárban dolgozók
s 7996-a magyarországi születésű, mig 21%-a külföldön született (utóbbiak
85%-a , Ausztriából" — azaz a birodalom másik feléből, mert Somogyi cseh,
morva, galíciai, dalmát stb. munkásokat is ,osztrákként" kezel); a többiek
főleg németek és olaszok, de ez csak tizennyolc, ill. tizenhat munkást jelent).
Mivel valamennyi forrás szerint a külföldről jött munkások szinte mindig
egyedül jöttek, itt házasodtak, s a gyerekeik általában már magyarként szo¬
cializálódtak.
»Magyarok” alatt néha Somogyi magyarországiakat (belföldieket) ért, máskor
viszont megkülönbözteti a nemzetiségeket az etnikai magyaroktól - bar ältalä¬
ban pontos számok nélkül, pl.
§2 Ezek a genderarányok atipikusak voltak: 1891-ben a magyar gyáriparban dolgozók körében 26,896
volt a nők aránya. (Koncz 1984)
63 1867 után - főleg vagyoni, műveltség- és genderalapon - erősen szűkített választójogot kodifikáltak,
de akik korábban is rendelkeztek választójoggal, tehát a nemes férfiak, továbbra is megőrizték
ezt a jogosultságukat. Itt érdemes emlékeztetni, hogy az 1848 előtt időszakban a nemesség alig
egytizede rendelkezett egy jobbágyteleknél nagyobb földbirtokkal, a többség vagyontalan volt.
A , hétszilvafás nemesek" egyik tipikus foglalkozása a kisipar volt, így, egyfajta társadalomtörténeti
fricskaként, nem meglepő, ha egy részük a nagyiparban kötött ki, és amunkásosztály része lett.
+ 75 +