Oldal 47 [47]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-IG
2.1.2 Egy boldogtalan háromszög
Magyarországon a felvilágosodás korától kialakult egy boldogtalan háromszög:
s A hagyományos rendi társadalom képviselői általában elégedettek voltak
az 1711-ben kialakult kompromisszummal, amelyet a Pragmatica Sanctio
szentesített: elfogadták a Habsburgok örökösödési jogát, még női ágon is,
az osztrák örökösödési háborúban gyakorlatilag meg is mentették a biro¬
dalmat. Ugyanakkor elvárták, hogy az uralkodó tartsa tiszteletben a rendi
országgyűlés, a nemesi vármegyék és a kiterjedt nemesség privilégiumait.
Utóbbi jórésze amúgy sem birtokolt semmi mást -— a nemesek alig egytize¬
dének volt egy jobbágyteleknél nagyobb földje, és a kilenctized egy jelentős
része teljesen vagyontalan volt. Árgus szemekkel nézték a kormányzat bár¬
milyen kísérletét, amelyről úgy vélték, hogy e kiváltságokat akarja csorbíta¬
ni, és ez agyanakvás gyakran mindenféle modernizációs kísérletre kiterjedt.
s Ugyanakkor a felvilágosult rendiség képviselői egyre inkább úgy látták, hogy
ez így nem mehet tovább: Magyarország civilizatorikus, gazdasági, kultu¬
rális, társadalmi téren nem , csak" lemaradt a Nyugattól, de ez a lemaradás
növekedni látszott. Úgy látták, hogy modernizációs reformokra van szük¬
ség, de ki más vezethetné ezeket be, mint az uralkodó?
s A kormányzatot egy negyedszázadon át, Mária Terézia uralkodása végén és II.
József alatt (1765 —1790) a felvilágosult abszolutizmus elvei hatották át, s hajla¬
mossá vált a korábbinál konfrontatívabb politikára ahagyományos rendiséggel
szemben. A felvilágosult rendi elit és a középrétegek egy része támogatta ezt a
politikát, majd a hiperaktív, dekommunikációs antitalentum II. József uralko¬
dásának vége felé mind nagyobb hányaduk csalódott a jozefinista politikában.
A II. József halálát követő válság egybeesett a francia forradalom radikalizá¬
lódásával, majd a több mint két évtizedig tartó francia háborúk sorozatával.
A nemesség és értelmiség egy kis hányada radikalizálódott, nem az uralkodótól,
hanem ,a néptől" várva a változást, de az így létrejött magyar jakobinus mozga¬
lom lefejezése után a nagy többség elcsendesedett. A növekvő politikai aktivitás
üj korszaka a reformkorral jött el (1825-1848), amelyben az uralkodöhäzat me¬
rev konzervativizmus, a modernizáló reformoktól való teljes elzárkózás jelle¬
mezte, miközben, némi leegyszerűsítéssel, a felvilágosult és a hagyományos el¬
lenzék szövetségre lépett egymással.
1848-ban a társadalmi reformok ügye áttörésszerű győzelmet aratott. 1849-ben
a Habsburgok orosz segítséggel leverték a forradalmat, majd egy újabb negyed¬
század politikai küzdelmei után létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. A
s 46"