Seite 42 [42]
1. BEVEZETÉS
A két világháború közötti korszakban a legtöbb európai országban a klasszi¬
kus szociológia stagnálni kezdett. Némedi így jellemzi a Simmel (1918) és Weber
(1920) halála utáni helyzetet a központi helyzetű Németországban: , A német
professzor Sombart szavával szólva [ha elismert, akkor] »värür«, vagy, ha elis¬
mertsége, tekintélye kérdéses, [akkor] srablólovagx. Önállóságukra kényes, ja¬
vaikat féltékenyen őrző tudósok voltak. Az utókor ítélete meglehetősen kemény
lett: alig van valaki, akit ma komolyan vennének." (Némedi 2005:281) Kivételnek
tekinthető szerző Karl Mannheim, vagyis Mannheim Károly, de éppen az ő
professzori tevékenysége volt a legrövidebb (c 5.4.3). Ráadásul még ez a stagná¬
lónak minősíthető korszak is csak 1933-ig tartott — ezt követően a hatalomra
jutó nácik gyakorlatilag felszámolták a szociológiát.
3.2) Modern szociológia (a két világháború közötti korszaktól napjainkig).
A korábban népes, de tipikusan gyenge amerikai szociológia azonban éppen a
két világháború között kezdett fellendülni. A filozófus George Herbert Mead,
bár életében nyilván nem is álmodott ilyesmiről, halála után lett egy erőteljes
elméleti irányzat, a szimbolikus interakcionizmus , alapítója". ? A már említett
Talcott Parsons pedig, az európai hagyományok legjobbjainak feldolgozásával
vált több mint két évtizedre a világ első számú elméletészévé (ilyen domináns
pozíciót azóta sem töltött be egyetlen szociológus sem — noha nyilván jó néhá¬
nyan álmodtak ilyenről). Parsons tekintélyére jellemző, hogy a második világ¬
háború után az újraszerveződő (nyugat-Jeurópai szociológia rajta keresztül,
Amerikából reexportálta saját hagyományait.
De, mint utaltam rá, nem az elméletek változása volt a döntő — hanem a mód¬
szerek és a szociológiai üzem működésének változása. Már az 1920-as években,
az Amerikában akkor domináns Chicagói Iskola kutatói kimentek a terepre, és
olyan empirikus kutatásokat végeztek, amelyek Európában Durkheim és Weber
korában, majd még évtizedekig nagyon ritkák voltak. Majd az 1930-as évekre
általános módszerré vált a kérdőíves kutatás, amelyeket a korábbinál sokkal
tudatosabb, profibb matematikai statisztikai módszerekkel dolgoztak fel." Az új
munkastílus teammunkát, több pénzt, egyetemeken belüli kooperációt, illetve
az egyetemen kívüli (üzleti, kormányzati, esetenként média-) szereplőkkel való
együttműködést igényelt. , A magányos, karizmatikus próféta szerepében
2 Ráadásul nem is saját írásain, hanem tanítványai által kiadott jegyzetein keresztül. (Mead
1973/1934)
13 Elektronikus számítógépek még nem léteztek, de lIyukkártyákat használó, amolyan mechanikus
,sproto-számítógépek" már igen, az 1930-as évek Amerikájában használtak is ilyeneket egyes
kutatásokban.
+ Al +