Seite 40 [40]
1. BEVEZETÉS
s Mert a protoszociológiában a kérdésfeltevés sokkal inkább a mai értelemben
vett társadalmi kérdésekre fókuszált, mint a morálfilozófia korában,
— bár az még mindig erősen keveredett filozófiai, politikai, morális, állam¬
elméleti stb. kérdésekkel.
s Mert megszületett legalább az igény a társadalom tudományának létreho¬
zására,
— bár érdemi lépéseket végül senki sem tett ebben a korszakban ilyen tu¬
domány létrehozására.
Ebből következően:
s a protoszociológiát még nem profi szociológusok, nem hivatásos társada¬
lomtudósok, zömmel nem egyetemi/akadémiai kutatók művelték. Márpedig
e sorok szerzője, tisztelt tanára, Némedi Dénes alapján (2005) ezt tekinti
a legfontosabb kritériumnak, amely az igazi szociológia megjelenését jelzi
(lásd a következő pontot).
3) A szociológia kora (az 1890-es évektől napjainkig).
Az egész kronológia kulcsmozzanata az intézményesülés. Tehát, hogy léteznek
olyan intézmények -— folyóiratok, egyesületek, és a legfontosabb: az egyetemi
tanszék -—, amelyek nevében a , szociológiai" jelző szerepel(het), következéskép¬
pen vannak hivatásos szociológusok, lehet szociológiai diplomát és fokozatot
szerezni.
Nem árt persze az óvatosság, ha ezt a sémát a valóságra alkalmazzuk: a fran¬
cia Émile Durkheim már jó másfél évtizede szociológiát művelt, míg sikerült
végre felvetetnie az általa irányított Pedagógiai Tanszék nevébe az „es Szocio¬
lógiai" kifejezést. (Némedi 1996) A korabeli Németországban a szociológusok
első nagy nemzedéke, mindenekelőtt Max Weber egyetemi emberként tanul¬
mányozta a társadalmat, műveiket azóta is klasszikusként tanítják — de hiva¬
talosan egyetlen korabeli német egyetemi tanszék nevében sem szerepelt a
, Szociológiai" jelző. Amerikában ugyanakkor annál több ilyen tanszék volt — de
intellektuálisan szinte semmi érdemlegeset nem produkáltak az 1910-es évekig.
(Némedi 2005)
Az intézményes kritérium — mondhatni , jobb híján" alkalmazható. Ha ugyan¬
is például a társadalmi változásokból próbálnánk egy korszakhatárt húzni — ami
ennél a tudománynál logikus is lenne — azt találjuk, hogy például a modernizá¬
ció az 1790-es években kezdett ütemet váltani, amikor a protoszociológiai eszmék
terén éppen pangás volt, és mindenki a politikai (és gyakran fegyveres) küzdel¬
mekkel volt elfoglalva. És ha mégis ezt a korszakot vennénk a modern szocioló¬
gia kezdetének, például Comte-ot , bevesszük", míg mondjuk Montesguieu-t nem
+ 39 +