Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000030/0000

A magyar szociológiai gondolkodás története 1990-ig

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Dupcsik Csaba
Title (EN)
The History of the Sociological Imagination in Hungary until 1990
Field of science
Szociológia / Sociology (12846), Történettudomány / History (12970), Eszmetörténet, szellemtörténet, tudomány- és technikatörténet / History of ideas, intellectual history, history of science and techniques (12981)
Series
Károli könyvek. Monográfia
Type of publication
monográfia
022_000030/0030
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 31 [31]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000030/0030

OCR

DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G s a mi kutatásunk tárgyát nem élettelen, és így tudattal nem rendelkező tárgyak, hanem emberek és viszonyaik képezik, melyek az egyének közös (interperszonális) tudásában létrehozott kategóriákon keresztül léteznek. Ez első nekifutásra kissé , durvának" tűnik, pedig valójában egyszerű dologról van szó: az Uránusz vagy a Nap nem tud róla, egymáshoz való viszonyukat mégis évmilliárdok óta meghatározza az ún. gravitáció. Ugyanakkor egy rabszolga és ura viszonya egyszerűen nem létezne, ha ők maguk, illetve a társadalmi környezetük nem tudna arról, hogy melyikük a rabszolga, és melyikük a , tulajdonos". Sőt: ha nem lenne olyan társadalmi rend, amelyben létezik a rabszolgaság intézménye (amely , létezés" megint , csak" ennyit jelent: a közvélemény tudja, hogy létezik, és hogy ez kompatibilis a kor uralkodó morális elképzeléseivel, a politika vagy a jogrend szabályozásával is). s Következésképpen (és szemben a fent emlitett termeszettudomänyokkal): a társalomtudományos megismerés elvben mindig, és gyakran a gyakorlatban is érdemben befolyásolhatja vizsgálati tárgyát. Ugyanis: ha adott társadalmi viszonyokról egy új értelmezés jelenik meg, amely elterjed az adott társadalomban, akkor az már nem lesz teljesen ugyanaz, mint korábban. Példának okáért, amikor a fent emlegetett Marx az ipari fizikai munkavállalók (munkások, proletariátus) és munkaadóik (tőkések, burzsoák) viszonyát mint skizsákmányolást" elvontabb szinten mint , osztályharcot" értelmezte újra — ez hatást, néha igencsak intenzív hatást gyakorolt a következő, legalább másfél évszázad számos társadalma számos korszakára. (c 6. fejezet) Első pillantásra , módszertani" problémának tűnik, de nem szerencsés (bár ntermészetesen” eléfordul), ha a szociológus teljesen figyelmen kívül hagyja az általa vizsgált egyének saját társadalomképét. Viszont ha a szociológus kizárólag erre hagyatkozik, semmi másra, akkor mitől lenne ez tudomány? A kérdés mögött azonban egy sokkal komplexebb problémaegyüttes húzódik meg: a vizsgált egyének mely csoportjának véleményéről van szó? Bár a modern korszakban is láthatunk időnként társadalmakat, ahol hivatalosan az egyének szinte 10096-a lelkesen ugyanazt hangoztatja — legkésőbb az összeomlás pillanatában láthatóvá válik, hogy ez az ,egység" csupán erőszak által megtámasztott otromba homlokzat volt. Azaz: nincs olyan társadalom, ahol a méretétől, jellegétől, kultúrájától, történetétől stb. teljesen függetlenül, az egyének összessége ugyanolyan — vagy akár csak egymással kompatibilis — társadalomképekkel rendelkezett volna. * 30°

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.16 MB
Permalink to jpg
022_000030/0030.jpg
Permalink to ocr
022_000030/0030.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu