Seite 30 [30]
1. BEVEZETÉS
Newtonjig alakult ki, gyakorlatilag napjainkig egyeduralkodó, a 20. század elején
pedig mindössze bizonyos kiegészítéseket és módosításokat? kapott.
Ha valaki úgy véli, hogy ez a több mint három évszázada globálisan fennálló,
egységes (és roppant sikeres) természettudományos paradigma társadalmi me¬
chanizmusok eredményeként jött létre — akkor legyen szíves mutasson rá arra
is, hogy melyek ezek a mechanizmusok, és hogyan működnek. , A kapitalizmus",
,a modernizáció", ,a Mátrix", , a szabadkőművesek", ,,a templomosok”, ,,a zsidók"
műve, vagy a Harry Potterben leírt varázslóvilág trükkje, nehogy a muglik a
mágiát kezdjék tanulmányozni? S vajon miért a természettudomány, miért van,
hogy ezek a hihetetlen hatalommal bíró mechanizmusok vagy ,,hattérhatalmak”
nem tudtak hasonló egységet elérni pl. a politikai ideológiák vagy a vallás terén?
Persze, valóban nem tudhatjuk biztosan, hogy objektíve létezik-e egyáltalán
az a bizonyos , fizikai valóság" — azt viszont tudjuk, hogy
s a természettudományok évszázadok óta ezt előfeltételezik — és működik a
dolog, olyan hatékonysággal, amelyről a társadalomtudományok, bocsánat,
de manapság éppoly kevéssé álmodhatnak, mint Comte korában.
s A fent említett természettudományos paradigma elképesztő mennyiségű
tudással kompatibilis, különösen, ha ide számítjuk a tárgykultúránkban is
megtestesült, , objektiválódott" tudást is. Vajon mennyire megbízhatóan
működnének az Önök okostelefonjai, ha tervezői úgy döntenek, hogy , az
elektron", ,a félvezetők" vagy , az elektromágneses sugárzás" tudományos
leírásait és elemzéseit ők nem veszik figyelembe, , mert az csak a Fizikusok
Világösszeesküvésének konstrukciöja...”?
Ugyanakkor egyetlen társadalomtudományban sem létezik egyetlen, egységes
paradigma.? S nem , még", ahogy Kuhn jóindulatúan sugallta, nem „gyermek¬
betegség" miatt, hanem megkerülhetetlenül, mivel
22 Nem a mi témánk, így csak kulcsszavakban: kvantumelmélet, relativitáselmélet, az elemi részecskék
új felfogása, Max Planck, Albert Einstein. Utóbbi kiöltött nyelves mémjei nem tartoznak szorosan
a tárgyhoz.
Nem lenne pontos, ha a fenti vázlatból valaki arra következtetne, hogy a mai szociológia
multiparadigmatikus tudomány. [...] A helyzetet inkább paradigma nélkülinek lehet nevezni"
— írja Némedi Dénes (2008b:35). És hol írja? Az általa szerkesztett Modern szociológiai paradigmák
című kötet Bevezetőjében. Még egy ilyen kitűnő szakember (nem ironizálok, lásd
köszönetnyilvánítások vagy 6.2.4) sem tudott , menekülni" a megtévesztően használható
divatfogalom varázsa alól.
23
+ 29 +