Seite 29 [29]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
A másik 1 4 1 megkülönböztetés első párosa:
s objektív (természeti) valóság versus interperszonális (társadalmi) valóság
(illetve az ezen valóságokra vonatkozó tudás).
Az , objektív" jelző olyan valóságra vonatkozik, amely létezik, függetlenül attól,
hogy az emberek, bármely ember, milyen tudással rendelkeznek róluk, hogy
tudnak-e róluk egyáltalán. Röviden: objektív az, amelynek létét a tudásunk nem
befolyásolja. Például a fenn említett Uránusz nyilvánvalóan az előtt is létezett,
hogy felfedezték volna, és bár állítólag korábban is legalább húsz alkalommal
úgy észlelték, hogy csillagnak vélték, nyilvánvalóan már akkor is bolygó volt.
De talán még jobb példa a Plútó, amelyről e sorok szerzője gyerekkorában még
azt tanulta, hogy az a Naprendszer kilencedik bolygója. 2006-ban azonban a
csillagászok definiálták az égitestek új kategóriáját, a , törpebolygót", és a Plútót
is átsorolták. Az égitestről alkotott tudásunk eme radikális megváltozása azon¬
ban feltehetően nem befolyásolta magát a Plútót, tehát nem sértődött meg a
,leminősítés" miatt, nem tiltakozott, nem kezdett lobbizni, mozgalmat, demonst¬
rációkat szervezni a , diszkrimináció" miatt, nem próbált érdekszövetséget ala¬
pítani a szintén törpebolygó Ceresszel és az Erisszel stb.
Korántsem mellesleg: az 1960-as évek óta a humán tudományokban ún. tu¬
dáselméleti fordulat ment végbe, amelynek részeként, illetve következményeként
sokan lesajnálják az előző bekezdésben vázolt megközelítést, , naivnak? és , ide¬
jétmúltnak" minősítik az , objektivitás" kategóriáját, és azt állítják, hogy ,minden
tudás, a természettudományos is, társadalmilag konstruált." E sorok szerzőjét
sokáig elbűvölte ez az ígéretes fordulat... de még fiatal kutatóként arra jutott,
hogy az ígéret még a humán tudományok, illetve a társadalomtudományok te¬
rületén is ígéret maradt. (Dupcsik 2001)
A természettudományok terén pedig, sajnálom, de sosem volt adekvát a konst¬
ruktivista megközelítés. Ez utóbbi Ihomas Kuhn (1984) felfogásából indult ki:
az amerikai tudománytörténész szerint egy-egy tudomány uralkodó ún. para¬
digmája nemcsak azt határozza meg, hogyan magyarázzák a világ jelenségeit
adott tudomány képviselői, hanem azt is, hogy hogyan látják. A természettu¬
dományok modern paradigmája azonban, amely nagyjából Kopernikusztól
2 Azaz: megcsinált." Jelen esetben arra utal, hogy a tudás nem tükrözi a világot, „ahogy a pozitivistäk
naivan hitték", hanem , az emberek, a társadalom műve". Azonban, mint kiváló kollégám,
Havrancsik Dániel figyelmeztet: ,a szociológus azzal [kiemelés az eredetiben — D. Cs.] nem
magyaraz, hogy valamit »tarsadalmi konstrukciénak« bélyegez; a »tärsadalmi konstrukciö«
mibenlétét ezzel szemben valóban fontos lenne megmagyaráznia." (Havrancsik 2019:19)
+ 28 +