Page 26 [26]
1. BEVEZETÉS
A 19. század elején azonban kezdett nyilvánvalóvá válni: kínos módon az
Uránusz pályája egy kicsit eltér a számítottól. Ez az anomália azonban nem volt
olyan mértékű és olyan jellegű, hogy a csillagászok ismét fontolóra vegyék: talán
mégis a Föld körül keringenek a bolygók és a Nap, és Kopernikusz óta mindenki
tévedett. Induljunk ki inkább abból, fogalmazták meg a korabeli tudósok, hogy
bár a Nap adja az egész Naprendszer tömegének 99,8690-át, másként megfogal¬
mazva, a Nap tömege az összes bolygó, hold, kisbolygó, üstökös, meteor stb.
együttes tömegének 713-szorosa, a hatalmas csillagászati térben azért ez utób¬
biak hatása sem , elhanyagolható."
Az angol John C. Adams és a francia Urbail Le Verrier matematikusok 1841¬
ben, illetve 1845-ben egymástól függetlenül előálltak a hipotézissel: tételezzük
fel, hogy létezik egy nyolcadik bolygó, ilyen és ilyen tömeggel, ilyen és ilyen pályán,
ilyen és ilyen pozícióban - s e bolygó gravitációs hatása máris megmagyarázná
az Uránusz pályájának anomáliáját. 1846-ban pedig a német Johann Galle fel is
fedezte a — ma Neptunusznak nevezett — nyolcadik bolygót, azon a helyen, ahol
a matematikus kollégák számításai szerint lennie , kellett".
Ekkoriban a csillagászat olyan népszerű, sőt, tekintélyes tudománynak szá¬
mított, mint a 21. század elején mondjuk az elektronika, az informatika vagy a
génsebészet. E tudomány eredményei, kristálytiszta, kivételt nem ismerő, több¬
szörösen alátámasztott, ,jésläsokra” is képes elméletei elbűvölték a művelt
közvéleményt. E kortársak egyikét, Auguste Comte-ot (1798-1857) mindez
egyszerre inspirálta és frusztrálta is.
Comte tizenhét éves volt, amikor hazájában végképp megbukott Napóleon csá¬
szársága, és ezzel lezárult a francia történelem egy negyedszázados korszaka (1789—
1815), amikor erőszakkal támogatott (és sokszor lejáratott) eszmerendszerek és/
vagy politikusok viaskodtak egymással, hogy eldöntsék: melyikük társadalmi rend¬
szere ,boldogitsa” a harcok túlélőit. Ez az okos fiatalember arra a következtetésre
jutott, hogy az egész bagázs leszerepelt, a politikusok és a politikai eszmerendsze¬
rek, az ideológiák gyártói és alkalmazói éppúgy csődöt mondtak, mint az 1789-es
forradalom előtti Régi Rend irányítói és hívei. Comte kikristályosodó ideológiájá¬
nak ez lett a magva: a tudomány, pontosabban, az ún. pozitív tudomány fogja meg¬
mondani az embereknek, hogyan, milyen társadalmi rendszerben kell élniük.
Itt be kell illesztenünk 2+2 fontos megkülönböztetest. Elöször is:
s leíró (deskriptív) vs. (versus?) normatív megnyilatkozások.
20 A latin versus tobb mindent jelenthet, de itt: ,,szemben (valamivel)”. Erdemes megtanulni, nemcsak
sznobizmusból, hanem mert a régi magyar, a hétköznapi beszédtől egy kicsit is elvonatkoztatott
nyelv, rendkívül latinos volt (a 19. század közepéig a latin volt például az államigazgatás vagy az
egyetemi előadások nyelve is). Manapság pedig az angol nyelvű szakirodalomban gyakran, persze
25 ¢