Oldal 13 [13]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Végül, Orwell negyedik indítékával kapcsolatban azért vannak problémá¬
im is:
4. Politikai célzat — itt a , politikai" szót a lehető legtágabb értelemben használom. A
vágy, hogy valamilyen meghatározott irányba lökjük a világot, hogy megváltoztassuk
más embereknek a kívánatos társadalomról való vélekedését. [kiemelés tőlem — D. Cs.]
Ismét csak azt mondhatom, hogy egy könyv sem mentes a politikai részrehajlástól.
Az a nézet, hogy legjobb, ha a művészetnek semmi köze a politikához, önmagában is
politikus állásfoglalás. (Orwell 1990/1946:11)
A könyvemben elemzett magyar szerzők többsége egyetérthetett volna Orwellel,
mivel ilyen , legtágabb értelemben" vett , politizálás" állt műveik mögött, és ez
általában sokat lendített írásaikon — bár időnként éppen hogy tönkretette azo¬
kat. Ugyanakkor túl sok szerzővel találkozhatunk a következő oldalakon, akik
nem tudtak ellenállni a szűkebb értelemben vett politizálás csábításának sem
— és ezzel viszont szinte mindig pórul jártak. Arról nem is beszélve, hogy van
egy erős egyenlőtlenség:
s ha valaki társadalomtudósként, vagy valami hasonló szerepbe helyezkedve
úgy akar , politizálni", hogy meg szeretné változtatni ,más embereknek a
kívánatos társadalomról való vélekedését", akkor intellektuálisan nyújtania
kell valamit;
s ha viszont valaki a szűkebb értelemben vett politikát szolgáló írás- és be¬
szédmód segítségével akar ilyen hatást elérni, akkor, hm, fogalmazzunk
úgy, hogy mintha a minél egyszerűbb, annál hatásosabb elv érvényesülne.
Hatékony elvről van szó, mert több száz oldalas szakkönyvek érvelése lesö¬
pörhető annak egyszerű deklarálásával, hogy ,,a szerző politizál, mert nem
a mi pártunk holdudvarához tartozik."?
Bocsánat: nemcsak a politikában ismeretesek ilyen típusú kivégzések, de akadé¬
miai körökben is. Orwell az 1930-as években, amikor fegyveres önkéntesként
harcolt Spanyolországban a köztársaságpártiak oldalán, balról kritizálta a sztá¬
lini kommunizmust, hogy aztán fent idézett esszéje publikálásakor már a de¬
mokratikus szocializmus hívének tartsa magát. Mégis, egy, az anyanyelvén kívül
még négy nyelven író-olvasó, a nyugati szellemi közeget jól ismerő kollégám - jó
ismerősöm (akkor szinte még barátnak is tűnt), az 1990-es években elfintorodva
3 Nem végeztem ezzel a gondolattal, de itt és most csak egy korábbi, online hozzáférhető könyvem
részletére hivatkozom: Dupcsik 2018b:9—22.
+ 12 +