Seite 72 [72]
1. TIPIKUS HIBÁK AZ UKRÁN NYELVTANULÓKNÁL
dz, f, g, h, j, k, I, V, m, n, n, p, r, r, s, s, $, t, t, v, z, z, 2); idegen szavakban
toväbbi palatizält mässalhangzö-fonemäk is elöfordulnak (b’, v’ stb., pl.
610po (b’uro) < francia bureau ’iroda’, pesto (rev’u) < francia revue ’revü’),
amelyek ukrán szavakban legfeljebb csak helyzeti variánsként szerepel¬
hetnek (Zoltán 2017: 28).
A ,uy” betű két mássalhangzót is jelöl [scs]. A [j] hang és egyes ma¬
gánhangzók kombinációját szintén egy-egy betti mutatja ([ja]=a, [je]=
e, [ji]=1, [ju]=10), mfg a [jo]=vo és a ritkäbb, regionális [ji1-íim két kü¬
lönböző jellel írandó. Ezek előtt a jésített magánhangzók előtt, és egy
speciälis lägyjel (Ukränul: Anocrpod /aposztrof/) elött amässalhangzö
kemenyröl lággyá vált. Ahol mégis keményen kell ejteni a hangot, ott
ezt aposztróf ( , ) jelzi.
Ha egy hangot hosszabban kell ejteni, a betűt megkettőzik.
Az [dz] és [dzs] fonémäknak nincs külôn betüjük az ábécében, a 43
és Ax kettős betűk jelölik 6ket. A [&] jelzi a dz, a [d3] a dzs hangot [hu.
wikipedia.org/wiki/Ukrän_nyelv#Fonetika].
A következő táblázat használható a betű-hang megfeleltetéshez, a két
nyelv közös hangjainak bemutatásához:
Aa Aa Bb Cc Cs cs Dd Dz dz | Dzs dzs
à á bé cé csé dé dzé dzsé
[a] yxp | [6] yxp | [a] yxp | [a] yxp | [al yxp | [as] yxp [Tax] yxp
Ee Éé Ff Gg Gy gy Hh li ir
e é ef gé gyé há i í
[el yxp | [“] yxp | [6] yxp | [t] yxp |[av] yxp] [rl yxp | [il yxp
Jj Kk Ll Ly ly Mm Nn Ny ny
jé ká el ej em en eny
fa] yep | [k] yxp | [A] yxp ] [ap] yxp| [m] yxp | [x] yxp |[xe] ykp
Oo Ô6 Öö Ő ő P P Qq Rr
° 6 ö ő pe ku er
[o] yxp [n] yxp [p] yxp
Ss Sz sz Tt Ty ty Uu Uu Ua Ű ű
es esz té tyé u ú ii ű
Eu] yxp | [cl yxp | [rl yxp | [t»] yxp] ly] yxp
V v Ww , Xx Yy Z Z Zs zs
vé dupla vé iksz ipszilon zé zsé
[5] yxp | [8] yxp P [3] yxp | bx] yxp
1. tablazat: Ukran-magyar hangmegfeleltetes
+ 71°