nevezi, melynek kritériumai az érthetőség (intelligibility), amely a han¬
gok, hangsúlyok, intonációs minták, beszédtempó és a szünetek minimá¬
lis tisztaságát jelenti, akövetkezetesség (consistency), amely megengedi,
hogy a tanulónak saját kiejtése legyen, de megköveteli, hogy azt követke¬
zetesen használja, és az elfogadhatóság (acceptability), amely az átfogó,
szupraszegmentális elemekre vonatkozik, mint pl. az intonácó.
Medgyes Péter (1997: 143—-149.) hangsúlyozza, hogy míg korábban
az anyanyelvihez hasonló kiejtés számított jónak, ma már az érthetőség
a lényeg. Kenworthy (1987) kényelmes jólérthetőségnek (comfortable
intelligibility) nevezte azt a kiejtést, amely az anyanyelvi beszélő számára
nem feszélyező, nem kellemetlen hallania.
A kérdés csak az, hogy ezt a minden nyelvtanuló számára kitűzhető
célt hogyan érjük el a nyelvtanításban.
1.2.3. Ösztönös vagy tudatos legyen a kiejtéstanítás?
A kiejtéstanítás két végpontja az intuitív (ösztönös) és az analitikus (tu¬
datos) megközelítés (Bárdos 2000: 47). Az ösztönös megközelítés szerint
a célnyelv észlelése, megfigyelése után, utánzás segítségével alakul a ki¬
ejtés, míg a tudatos megközelítés fonetikai/fonológiai magyarázatokra
épit, (ki)hasznälva az anyanyelv hasonlésägait és ellentéteit. Sok gyakor¬
lás, hibajavítás jellemzi, tudatosan csiszolja a kiejtést. Intuitív tanulásnak
számít az is, amikor valaki a célnyelvi országban él, és a nyelvelsajati¬
tás folyamatában a nyelvi minták követése közben sajátítja el a kiejtést.
A tanulás sebessége és a kiejtés minősége a nyelvtanuló képességeitől és
motivációjától függ leginkább. Amennyiben osztálytermi környezetben
valósul meg az intuitív kiejtés-elsajátítás, az feltételezi az anyanyelvi
tanár vagy anyanyelvi szintű kiejtéssel rendelkező tanár jelenlétét. A ma¬
gyar mint idegen nyelv esetében általában adott az anyanyelvi tanár, ám
nyelvünk fonetikai adottságai miatt talán legszerencsésebb e két megkö¬
zelítés mindegyikét, egyvelegét alkalmazni. Az ösztönös elsajátítás mel¬
lett nagy szükség van a fonetikai-, intonációs- és hangsúlygyakorlatokra
is, hogy ezek segítségével a nyelvtanuló nagyobb magabiztosságra tegyen
szert beszédprodukciójában.