OCR Output

9. Családi arcképek: képforrások a kései Oszmán Birodalom társadalomtörténetéhez + 223

Az idősebb és fiatalabb generációk képviselői — az ülő idős házaspár a kép köze¬
pén (első generáció), a nagypapa ölében lévő kisgyerek és az első sorban ülő két
fiú — viselik a leghnagyományosabbnak nevezhető öltözéket. Az ölben tartott
gyerek egy világos és sötét csíkos anyagból készült ruhában van (amit manusának
hívnak), ez széles körben elterjedt volt az egész régióban. Az idős családfő és az
előtérben látható két fiúunokája selyemövvel díszített ún. entarit (tunikát) visel
félhosszú kabáttal, lábukon papucs van. Az idős ember fején fez látható, mely
1829-ben a tanzimat-reformok révén az oszmán hivatalnokok számára kötelező
viselet lett, és így el is terjedt a birodalomban."7 A modern állami hivatalnokok
és a polgárok általános öltözéke — a fez mellett — egy európai szabású szalonka¬
bát volt. A fényképen a szülők mögött három fiú áll, akik ún. ,stambuli" zakót
és fezt viselnek. Az édesanya szőrmével díszített kabátja, illetve a fiatalabb nő
ruhájának anyaga és gazdag hímzése bizonyos fokú jómódról tanúskodnak.

Ahogy a férj és a fiúk fezei arra utalnak, hogy viselőik az állami bürokrácia
világához kapcsolódnak, úgy az asszony szőrme díszítésű kabátja — amellett,
hogy jómódot jelez - elárulja, hogy kapcsolatban álltak kereskedőkkel, akik
Anatólia és annak keleti szomszédai között mozogtak." Hasonló stílusú kabá¬
tokat láthatunk más fényképeken is, ilyeneket általában gazdag távolsági keres¬
kedők vagy városi előkelőségek hordtak. Gyakran az utóbbiak csoportjába
tartoztak a legtehetősebb városi kereskedők, akik jótékony mecénásként tűntek
fel, majd a reformkorszakban megválasztották őket az újonnan megalkotott
politikai bizottságokba."

597 Quataert, Donald: ,Clothing Laws, State, and Society in the Ottoman Empire, 1720¬
1829.” International Journal of Middle East Studies, 1997/29. 3. 403-425. o., ld. különösen
403.0.

558 Ennek a felöltőnek a regionális elterjedése és a társadalmi jelentése, Id. Badrig, Arakel
(1967): Haygagan Daraz. Hnakuyn Jamanagnerits Mintchev Mer Orere (Ormény viselet. Az
ókortól napjainkig], Jereván, 43., 33—34., 39. o., táblák: 67, 39 és 53; a mintäkröl ld. Avakian,
Nazig (1983): Haygagan Joghovrtagan Daraze (XIX t.-XX t. sgizp) TÖrmény népviselet, 19.
szäzad-20. szäzad eleje]. Jerevän, 46. o., vô. a függelékben talélhaté fényképekkel, 33., 31.a és
b. ábrák; az Örményországon áthaladó nagy kereskedelmi útvonalakról és jelentőségükről a
tradicionális öltözékekkel kapcsolatban Id. Avakian: Haygagan Joghovrtagan Daraze. 18. o.
599 Vö. az itt található képeket: Kévorkian; Paboudjian: Les Arméniens dans l’Empire Otto¬
man. 212. (sivri-hisari távolsági kereskedők) és 525. (A konstantinápolyi pátriárka és később
az örmény apostoli egyház katholikosza) Khrimian Hayrig, vani notabilitásokkal. Az első