Page 213 [213]
212 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
ábrázolása; az oszmán tartományok városainak látképe gyakori motívumként
jelent meg képeslapokon. Isztambul esetében az új épületek és a modern város
szintén gyakran megjelentek a fényképeken, nem csak a történelmi emlékeket
rögzítették.
A szűkebb értelemben vett portréfényképészet családokat és egyéneket örö¬
kített meg. Mivel a fényképészet mint művészeti ág a kor új és , modern” vivma¬
nyának számított, az oszmán fényképészek is azokkal az alapkérdésekkel foglal¬
koztak munkáikban, melyeket a modernitás okozta változás és a modernizáció
folyamata hozott magával. A fényképészet átfogó témájaként tekinthetünk az
ábrázolásra és az önábrázolásra egyfelől mint modern jelenségre, másfelől mint
olyan jelenségre, amikor a hagyomány keresi a helyét és jelentőségét az új rendben.
Az önazonosságot és a hitelességet ebben a kontextusban keresték," e keresésnek
a kifejezőeszközei pedig az egyéni portrék és a családi fényképek voltak.
Mikor a fényképészet megfizethetőbbé vált, az önábrázolás és önkifejezés
folyamatával nemcsak az uralkodó osztály foglalkozott, hanem különböző osz¬
tályok és az alsó néprétegek különféle szegmensei számára is elérhető lett. Ameny¬
nyiben a modernitás és a modernizáció egyik központi jellemzője a hagyományos
rend megzavarása, illetve egy új vonatkoztatási rendszer keresése — vagyis egy
olyan korszakról van szó, amikor minden mozgásban van, illetve amikor az
értékek és normák gyorsan változnak -, úgy a gyökerét vesztett népesség nagy
részére is jellemző egyfajta térbeni elszakadás. Ezáltal a fényképészet eszközzé
válik, mely segít megtartani a kapcsolatot a távolra szakadt személyekkel, legyen
szó egyszerű földrajzi távolságról, mely legalább elméletben táplálja a reményt
egy majdani viszontlátás iránt, vagy legyen szó időbeli távolságról — ez utóbbi
esetben nincsen semmiféle esély a visszatérésre. A fotográfia számos kérdésköre
— önkifejezés, identitáskeresés és önábrázolás — mellett az emlékezés különböző
aspektusai váltak a fényképezés kulcsdimenzidiva.**
188 Baleva, Martina: ,,Revolution in the Darkroom: Nineteenth-Century Portrait Photog¬
raphy as a Visual Discourse of Authenticity in Historiography.” Hungarian Historical
Review, 2014/3. 2. 363-390. 0. 2014; Graham-Brown, Sarah (1988): Images of Women: The
Portrayal of Women in Photography of the Middle East 1860-1950, London.
189 Természetesen ezek a megfigyelések nem korlátozódnak a Közép-Kelet fényképészetére,
hanem egyaránt érvényesek számos más régióra is, bármennyire különböznek egymástól,
mint pl. Németország és India, és éppen ezért általánosíthatóak. Az Oszmán Birodalmat