Page 207 [207]
OCR
206 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN aztán 1939 után a Szovjet-örmény Iudományos Akadémia egy háromkötetes összkiadásban meg is jelentetett. 77 Az eposz -— pontosabban annak harmadik, fő része, a Sasuni Dávidról szóló ciklus — népszerűsége csak nőtt, míg 1902-ben megjelent a történet Hovhánnesz Thumánján feldolgozásában. Thumánján (1869-1923), más néven , Lori bárdja", kora egyik legismertebb írójának számított. Többek között — a német Grimm testvérekhez hasonlóan - terjedelmes mesegyűjteménye révén vált híressé." A sasuni eposzt az ő feldolgozása után számtalan más nyelvre is lefordították. Kisajátítások A sasuni mítoszt a 20. század elején az örmény forradalmi mozgalom politikai célokból kisajátította magának. Roupen Der Minasian, aki pártkáderként és harcosként (fedayi) maga is élt egy ideig Sasunban, később hétkötetes emlékiratai révén vált híressé. Egy örmény forradalmár emlékei című írásába belesző egy teljes kötetnyi történetet, mely nem személyes élményein alapul, hanem a sasuni szabadságharcot beszéli el. Roupen itt Sasun ősi és mitikus helyszínére is utal, úgymint hegyi erőd, erődítmény és menedék. Az oszmán-örmények akkori harcát a szabadságért és túlélésért Roupen közvetlenül összekapcsolja , Sasun őrültjeinek" harcával az arab uralom ellen. Azáltal, hogy összefonja a korábbi forradalmárok és fedayik élményeit a saját visszaemlékezéseivel, egyúttal a nyomdokaikba is lép. Leírásaiban és jellemzéseiben újra meg újra a sasuni eposz motívumait idézi, vagyis áttételesen ezeket a tulajdonságokat használja fel a fedayik — és végeredményben saját maga — jellemzésére. Roupennél a forradalmárok — mintegy pars pro toto — az egész népet szimbolizálják, az epikus hősök erényei így az egész örmény népre vetülnek rá." 17 Gosdantian, Emma A. (1979): Karekin Srvantsdiants. Gyanke yev kordzouneoutiune, Jerevan. 7 Bardakjian, Kevork B. (2000): A Reference Guide to Modern Armenian Literature, 1s001920, Detroit, 180-182. 0. #79 Vö. részletesebben Hartmann, Elke (2015): Shaping the Armenian Warrior: Clothing and Photographic Self-Portraits of Armenian fedayzs in the Late r9th and Early 20th Century. In Ulbrich, Claudia; Wittmann, Richard (szerk.): Fashioning the Self in Transcultural Settings: The Use and Significance of Dress in Self-Narratives, Würzburg, 117-148. o.
