Page 187 [187]
18G + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
függetlenül — az egyház, illetve az isztambuli örmény patriarchátus, az örmény
közösség (millet) világi testületeinek képviselői, az oszmán képviseleti és köz¬
igazgatási szervek örmény tagjai a parlamenttől a birodalmi minisztériumokon
át egészen a tartományi és községi tanácsokig, a hagyományos notabilitások,
vagyis minden szint — nem rendelkeztek elegendő befolyással ahhoz, hogy visz¬
szatartsák az ifjútörök vezetőséget az oszmán hadbalépéstől. Ez sajátos módon
érvényes az Örmény Forradalmi Szövetségre ( Tashnagtsoutiun), mely a hatalmon
lévő ifjútörök Egység és Haladás Bizottságának politikai szövetségese volt. Isz¬
tambulban vagy a tartományokban élő vezetőik közül sokan személyes, szoros,
sőt baráti kapcsolatban álltak egymással. Az utolsó pillanatig hiába próbálkoz¬
tak azzal, hogy lebeszéljék az ifjútörök kormányt a háborúról, hiába próbáltak
ilyen tartalmú ígéreteket kicsikarni belőlük.
Az ifjútörök vezetés sürgette a háborúban való részvételt, illetve arra ösztö¬
kélte a meghatározó szereplőket, hogy kössenek katonai szövetséget Németor¬
szággal, és lépjenek be a háborúba. Az örményekre nézve ez azt jelentette, hogy
komolyan aggódhatnak amiatt, sőt egzisztenciájukat is fenyegeti, hogy saját
államuk, kormányuk, politikai társaik és a többségi társadalom mind-mind
cserbenhagyták őket, és hogy az örmény társadalom fölé emelt érdekek és törek¬
vések érdekében feláldozzák őket. Az oszmán döntés a Németország oldalán
történő, Oroszország elleni hadbalépés mellett egy olyan fontos fordulópont és
tényező volt, melynek kihatással kellett lennie az oszmán-örmény elitek politikai
álláspontjára Oroszországot illetően.
Szkülla és Kharübdisz között
A háború feloldhatatlan dilemma elé állította a határ két oldalán élő örménye¬
ket, de legfőképp az Oszmán Birodalomban élőket. Mivel a határon innen és
a határon túl is éltek örmények, a határrégió lakosaiként különösen érintették
őket a harci események. De határmenti lakosokként békeidőben is növekvő
Houshers. Vaverakrar yev vgayoutiunner, Kairé, 49-50. 0.; Terzibashian, Avetis (1942): Ant¬
ranig, Paris, 128. o., Minakhorian: 1915 tvagane. 109. o.
8 Papazian: Im houshere. 2 kötet. 276. o.