Oldal 154 [154]
6. Oszmán pozicionálás és a közügyekben való részvétel igénye e 153
prozopográfiai adatait illetően. Az oszmán életrajzi lexikonok ráadásul alig tar¬
talmaznak nem-muszlimokról szóló szócikkeket, bármennyire fontos pozíciót
töltöttek be ezek az állami hivatalokban vagy a társadalomban. A sícill-i osmani¬
ban: például hiába keresünk bármilyen adatot Krikor Odianról, Hagop Pasa
Kazazianról, Mihran Düzről (illetve családtagjaikról vagy más amirának a csa¬
lädtagjairöl), Ohannes Tchamitchröl vagy Vahan Beyröl. Aza teny, hogy a török
történetírás, de legfőképp az összes korabeli oszmán forrás oly kevés figyelmet
szentel ezeknek a férfiaknak, többet árul el arról, miként viszonyult a hatalmon
lévő török-muszlim elit általánosságban a (nem feltétlenül szám szerinti, de szo¬
ciológiai szempontból) kisebbségben lévő örményekhez vagy nem-muszlimokhoz,
mint a nem-muszlim elitek tevékenységéről vagy jelentőségéről. De mivel sok
muszlim és egyes török képviselők esetében szintén alig rendelkezünk informá¬
cióval, ez a hozzáállás önmagában nem nyújt elegendő magyarázatot az ismeret¬
hiányra. Elképzelhető, hogy az első oszmán parlament rövid epizódját nem tar¬
tották jelentős eseménynek — noha az idő végül nem őket igazolta.
Örmény források: a korabeli sajtó és
Garabed Ütüdjian napilapja, a Masis
A hozzáférhető örmény források közül elsőként a korabeli sajtót kell itt megem¬
líteni. Az első alkotmány idejében a provinciákban nem létezett örmény sajtó¬
termék, és a korábban megjelent rövid életű folyóiratok is megszűntek már."
Izmir (Szmirna) jelentette ez alól az egyetlen kivételt, és mint ilyen, különös
figyelmet érdemel. Izmirben akkoriban egy napilap, az Arshaluys Araradian
jelent meg, és egy hetilap, az Arevelian mamul.:7 Ugyanakkor a fővárosban
34 Süreyya, Mehmed: Sicill-i Osmani yahud tezkere-i mesahir-i osmaniye. 4 kötet. Istanbul,
1308-1311, és török fordításban: Akbayar, Nuri (szerk. és ford.) (1996): Sicill-i Osmani yabud
tezkere-i mesabir-i osmantye, 6 kötet. Istanbul.
#6 V6. Giragosian, A. (1970): Hay barperagan mamuli madenakrutiun (1794-1967), Jerevan,
552-554. 0.
47 Giragosian: Hay barperagan mamuli madenakrutiun. 58., 218. és 546. 0.; vd. még Osha¬
gan, Vahé (1997): Modern Armenian Literature and Intellectual History from 1700 to 1915.
In: Hovannisian, Richard G. (szerk.): The Armenian People from Ancient to Modern Times,
New York / London, 2. kötet, 139-174. 0., itt: 160. 0.