146 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
szólaltak." Tekintettel arra, hogy az oszmán államba és társadalomba való
integráció foka összefüggött a közfeladatok ellátásával, fontos adat, hogy a kato¬
likus örmények az oszmán parlamentben felül voltak reprezentálva. A 21 örmény
képviselő közül legalább három - ha nem több - katolikus volt; a három aján
közül az egyik szintén katolikus volt, és az alkotmány-előkészítő bizottság három
tagja közül az egyik szintén. Erre az egyik lehetséges magyarázat az örmény
katolikus közösség általános hozzáállása az oszmán államhoz: amikor az Örmény
Apostoli Egyházzal konfliktusba vagy versenyhelyzetbe kerültek, akkor hajla¬
mosak voltak közeledni az oszmán államhoz, ami feltehetően még nagyobb
mértékű integrációt és asszimilációt eredményezett. Elképzelhető, hogy a Porta
és a Palota előnyben részesítette a katolikusokat az örmény apostoliakkal szem¬
ben, mint ahogy feltételezhetően az örményeket is általában véve előnyben része¬
sítette a görögökkel szemben. De nem a szultán, és nemis a kormány szavazott.
A fővárosban lakó szavazók pedig, mint ahogy a tartományokban élő választók
is, elég függetleneknek bizonyultak ahhoz, hogy olyan jelöltekre szavazzanak,
akik kritikus szemmel látták a hivatalos politikát, és akár ismételten megszavaz¬
ták ezeket a jelölteket, a második ülésszakra is. Ha tehát megnézzük a képviselői
helyek megoszlását a nem-muszlim közösségek között, akkor — eltekintve az
asszimiláció mértékétől — talán az lehetett a leggmérvadóbb kritérium, hogy egy
közösséget mennyire tartottak politikailag veszélyesnek, amikor elterjedtek a
szeparatista nemzetformáló folyamatok. Szintén jelentőséggel bírtak az állandó
kitekintések Európa irányába, ami láthatóan az egész alkotmány-előkészítő folya¬
31 Az aleppói képviselő, Manug Karadjian jó példa erre. A parlamentben ő a legaktívabb
az örmények közül. Ezzel kapcsolatban meg kell még említeni az isztambuli Sebuh Maksu¬
diant.
32 A katolikus mebusan a következők voltak: Hovsep Kazazian, Rupen Yazdjian és Hov¬
hannes Allahverdian. Az ajánok közül Mihran Düz volt örmény katolikus, míg a szövegező
bizottság katolikus tagja Hovhannes Ichamitch volt.
33 Vö. a sajtóban folyó heves vitát egy állítólagos összeesküvésről, melyet a törökök és
örmények szőttek a görögök ellen, az isztambuli képviselők megszavazása alatt. Ez végül
oda vezetett, hogy az örmény képviselőt, Servitchent kinevezték a Szenátusba, helyére pedig
egy másik, görög képviselőt választottak meg. A Masis egy sor hosszú és gyakran keserű
hangvételű cikket szentel ennek az ügynek; vö. Masis, 1877. március 6., 1877. március 17.,
1877. március 22., 1877. március 24., 1877. április 7., 1877. április 14. stb. Az oszmán szolgá¬
latban lévő görögök lecseréléséről örményekre a 19. század második felében vö. Shaw és Shaw,
Kural: History of tbe Ottoman Empire. 200. o.; Georgeon: Abdülhamid. 323. o.