Oldal 147 [147]
OCR
146 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN szólaltak." Tekintettel arra, hogy az oszmán államba és társadalomba való integráció foka összefüggött a közfeladatok ellátásával, fontos adat, hogy a katolikus örmények az oszmán parlamentben felül voltak reprezentálva. A 21 örmény képviselő közül legalább három - ha nem több - katolikus volt; a három aján közül az egyik szintén katolikus volt, és az alkotmány-előkészítő bizottság három tagja közül az egyik szintén. Erre az egyik lehetséges magyarázat az örmény katolikus közösség általános hozzáállása az oszmán államhoz: amikor az Örmény Apostoli Egyházzal konfliktusba vagy versenyhelyzetbe kerültek, akkor hajlamosak voltak közeledni az oszmán államhoz, ami feltehetően még nagyobb mértékű integrációt és asszimilációt eredményezett. Elképzelhető, hogy a Porta és a Palota előnyben részesítette a katolikusokat az örmény apostoliakkal szemben, mint ahogy feltételezhetően az örményeket is általában véve előnyben részesítette a görögökkel szemben. De nem a szultán, és nemis a kormány szavazott. A fővárosban lakó szavazók pedig, mint ahogy a tartományokban élő választók is, elég függetleneknek bizonyultak ahhoz, hogy olyan jelöltekre szavazzanak, akik kritikus szemmel látták a hivatalos politikát, és akár ismételten megszavazták ezeket a jelölteket, a második ülésszakra is. Ha tehát megnézzük a képviselői helyek megoszlását a nem-muszlim közösségek között, akkor — eltekintve az asszimiláció mértékétől — talán az lehetett a leggmérvadóbb kritérium, hogy egy közösséget mennyire tartottak politikailag veszélyesnek, amikor elterjedtek a szeparatista nemzetformáló folyamatok. Szintén jelentőséggel bírtak az állandó kitekintések Európa irányába, ami láthatóan az egész alkotmány-előkészítő folya31 Az aleppói képviselő, Manug Karadjian jó példa erre. A parlamentben ő a legaktívabb az örmények közül. Ezzel kapcsolatban meg kell még említeni az isztambuli Sebuh Maksudiant. 32 A katolikus mebusan a következők voltak: Hovsep Kazazian, Rupen Yazdjian és Hovhannes Allahverdian. Az ajánok közül Mihran Düz volt örmény katolikus, míg a szövegező bizottság katolikus tagja Hovhannes Ichamitch volt. 33 Vö. a sajtóban folyó heves vitát egy állítólagos összeesküvésről, melyet a törökök és örmények szőttek a görögök ellen, az isztambuli képviselők megszavazása alatt. Ez végül oda vezetett, hogy az örmény képviselőt, Servitchent kinevezték a Szenátusba, helyére pedig egy másik, görög képviselőt választottak meg. A Masis egy sor hosszú és gyakran keserű hangvételű cikket szentel ennek az ügynek; vö. Masis, 1877. március 6., 1877. március 17., 1877. március 22., 1877. március 24., 1877. április 7., 1877. április 14. stb. Az oszmán szolgálatban lévő görögök lecseréléséről örményekre a 19. század második felében vö. Shaw és Shaw, Kural: History of tbe Ottoman Empire. 200. o.; Georgeon: Abdülhamid. 323. o.
