a magántanára. Mindegyik tanár felfigyelt Odian különleges tehetségére.
Az 1850-es években Odian a legbefolyásosabb reformpárti örmény értelmiségiek
és politikusok körében mozgott, mint például Bardizbanian, Nigoghos Balian,
Nahabed Rusinian, Parunag Bey, Aghaton vagy Beshigtashlian. Ezeknek a
kapcsolatoknak a segítségével Odianban hamarosan kialakultak saját elképze¬
lései a kultúra és a politika terén bevezetendő reformokról. Első munkáiban az
örmény nyelv megújításával foglalkozott. 17 éves korában megírta első könyvét
Aratchargutiun ashkharhapar lezvi vra ( Javaslatok a modern örmény nyelv meg¬
teremtésére) címmel, illetve Nahabed Rusiniannal együtt megírták a modern
örmeny nyelvtan ütmutatöjät (Ughghakhosutiun). A nyelvújítás iránti érdeklődése
egybefonódott a politikai reformokról alkotott elképzeléseivel. Ennek következ¬
tében az 1860-as években különböző feladatokat és szerepköröket vállalt az
örmény millet-közigazgatásban. Krikor Odian rendkívüli jelentősége abban állt,
hogy kiemelkedő szerepet játszott abban a folyamatban, mely az Örmény Nem¬
zeti (azaz millet-) Alkotmány 1860-63-as hatälybalépéséhez vezetett.
Ugyanekkor Odian az oszmán állam szintjén is tevékenykedett. Húszévesen
meg volt róla győződve, hogy Örményország jövője csakis a muszlim Oszmán
Birodalom keretében képzelhető el,? így az oszmán állam szolgálatába állt, és
hamarosan elérte a műtemagyiz rangot (ez a katonai ezredesi rangnak a civil meg¬
felelője). Odian 1864-66 között Midhat pasa tanácsadójaként dolgozott Ruscuk¬
ban. A politikai ügyek igazgatójaként tulajdonképpen a tartományok , külügy¬
miniszterének? a feladatait látta el.?t Amikor Midhat nagyvezír lett, Odian
megmaradt tanácsadónak, és házában megismertette őt a kor legjelentősebb
örmény reformereivel, úgymint Servitchennel, Dr. Kiatibiannal — aki szintén
orvos volt — vagy Kevork Samandjiannal. 1876-ban Krikor Odiant kinevezték
az Államtanácsba, ezúttal a bala rendfokozatot kapta (ez a legmagasabb oszmán
civil rendfokozat). Amikor 1877-ben kitört az Oroszország elleni háború, az
oszmán-örmények igen bizonytalan helyzetben találták magukat. Ezekben a
nehéz napokban Odian tanácsadói szerepet töltött be Nerses Varjabedian kons¬
293 Tcheraz: Gensakragan miustonner. 21-22. 0. Optimizmusa az oszmán irányítás alatti
örmény sorsot illetően gyökeresen megváltozott az 1878-as nagy kiábrándulást követően,
amikor az oszmánok reformokat ígértek, de azokat soha nem vezették be, és az európai
nagyhatalmak se tudták hatékonyan biztosítani azokat; ugyanitt, 23. o.
194 Davison: The Millets as Agents of Change. 327. o.