Page 135 [135]
OCR
134 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN rés aközött, hogy egyesek mennyire túlbecsülik, mások pedig mennyire figyelmen kívül hagyják a szerepét. Az örmények nemcsak úgy emlékeznek vissza Odianra, mint az örmény millet-alkotmány atyjára, hanem úgy is, mint az oszmán alkotmány szerzőjére, melyhez az örmény alkotmány szolgált alapként és példaként." Ezzel szemben a török történetírás, mint ahogy az európai és az amerikai is, alig említi őt meg néhány sor erejéig. Ugyan elismerik, hogy különleges kapcsolatban állt Midhat pasával, de nem térnek ki arra, hogy vélhetően lényeges szerepet játszott a Midhat-féle alkotmány kidolgozásában. Krikor Odian 1834. december 9-én született Uskiidarban, Krigor Misag Odian néven. Edesapjänak a családja eredetileg Paluból származott, később Kayseribe kéltéztek. Odian édesapja, Boghos Aga, igen mtivelt férfi volt. Foglalkozását tekintve Krikor Balian udvari építésznek volt a főtitkára. Ezzel egyidőben a saját alapítványának volt a kezelője (miűtevellí), mely örmény templomokat és iskolákat támogatott. Krikort az első iskolaévekben édesapja tanította, de fia oktatását Boghos Aga hamarosan egy testvérpárra, Kapriel és Khatchadur Bardizbanianra bízta. Az ifjú Odian később Garabed Utiidjian nyelvújítónak, a Masis nevű befolyásos újság leendő szerkesztőjének magánoktatásában részesült, ami remek lehetőséget biztosított számára, hogy tökéletesítse íráskészségét úgy klasszikus, mint modern örmény nyelven. Ezzel egyidőben Oksan Shahinian segítségével mélyítette oszmán-török nyelvismeretét, Andon Pertevtől pedig franciául tanult. Később attól a Gardet nevű francia úrtól is vett órákat, aki Abdul-Medzsid szultánnak volt 23—32. o.; Ghazarian, H.: , Odian, Krikor Boghosi? bekezdés. In: Hay sovedagan hanrakidaran, Jerevän, 1974-1987. 12. kötet. 578. o.; Beylerian, Arthur (1994): „Krikor Odian (1834— 1887): Un haut fonctionnaire ottoman. Homme des mission secrétes.” Revue du monde armenien moderne et contemporain, 1994/1. 45-86. 0. "9 Ld. pl. Tcheraz: Gensakragan miusionner. 22 et al. »» Ld. pl. Shaw, Stanford és Shaw, Ezel Kural (1977): History of the Ottoman Empire and Modern Turkey, 2 kötet. Cambridge, 174-175. o. Az oszmán alkotmányhoz kapcsolódó megjegyzéseikben egyáltalán nem szerepel sem Odian, sem az 6rmény millet, sem az alkotmany; v6. Georgeon, Francois (2003): Abdiilhamid II. Le sultan calife (1876-1909), Paris, 62. o.; Davison viszont kitér az örmény millet-alkotmány jelentőségére és Odian szerepére az oszmán alkotmány vonatkozásában; vö. Davison: Reform in the Ottoman Empire. 115., 289-290., 369. és ud.: The Millets as Agents of Change in the Nineteenth Century Ottoman Empire. In: Christians and Jews in the Ottoman Empire, 2. kétet. 319-337. 0.3 Id. különdsképpen 330. o.
