Page 127 [127]
126 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
nyelven írott forrásokat használjon, léteznek más érvek is erre a megközelítésre.
Az ellentmondást ugyanis önmagában az oszmán parlament szerkezetében kell
keresni. A parlament tagjai az oszmán népet képviselték, felekezeti megkülön¬
böztetések nélkül, kizárólag személyes képességeik alapján. Jelölésüknél és meg¬
választásuknál azonban szerepet játszott a vallási hovatartozásuk, mivel külön
kvótákat állapítottak meg muszlimok és nem-muszlimok számára. Máskülönben,
ha követjük Devereux érvelését, aligha küldtek volna nem-muszlimok bárkit is
az isztambuli parlamentbe, hiszen a képviselőket a tartományi közigazgatási
tanács tagjai választották meg, és itt a muszlimok alapból többségben voltak."
Hozzá kell tenni, hogy Devereux abból indul ki, hogy e tanácsok tagjai nem
oszmánként, hanem muszlim oszmánként viselkedtek, és soha nem fordult volna
meg a fejükben, hogy nem-muszlim képviselőt válasszanak meg, függetlenül a
képesítésétől. Nyilvánvalóan maga az oszmán kormány nem hitt — mint ahogy
az elit tagjai sem — az oszmanizmus eszméjének tényleges térnyerésében; így hát
kvóták felállításával egy adott számú nem-muszlim számára is lehetővé tették,
hogy részt tudjon venni a politikában."
A tartományonkénti képviselők száma nem a helyi lakosok számától függött,
hanem attól, hogy mennyire tartotta a központi kormány fontosnak az adott
tartományt. A muszlim és nem-muszlim képviselők aránya tartományonként
eltért."? A rendelkezések azonban csak muszlimok és nem-muszlimok között
tettek különbséget; nem határoztak meg etnikai vagy nyelvi kritériumokat, mivel
ilyen kategóriák nem léteztek sem a birodalom közigazgatási rendszerében, sem
az oszmán politikai gondolkodásban (ami természetesen nem jelenti azt, hogy
az emberek ne lettek volna tisztában azzal, hogy a muszlim millet-i hakime-n
belül igenis léteztek különbségek). Újságcikkek — és bizonyos esetekben a sta¬
tisztikák is — világosan megkülönböztetik a törököket az araboktól. Ugyanakkor
minden más muszlimot — még a nem-szunnita muszlimokat is — egy kalap alá
vettek mint , törököket", mégpedig abból a feltételezésből, hogy minden musz¬
limnak közös az érdeke, függetlenül etnikai vagy nyelvi hovatartozásától.
60 Uo., 124-125. 0.
261 Uo.
"62 További részletekért Id. uo. 138—141. o.
> Uo. 145. 0.