Page 126 [126]
6.
Oszmán pozicionálás és a közügyekben
való részvétel igénye: az első oszmán parlament
örmény képviselői
Különbségtétel
Ez a fejezet az oszmán-örmények politikai önmeghatározásáról és politikai elvá¬
rásairól szól, ezeket az első oszmán parlament örmény képviselőin keresztül
fogjuk megvizsgálni. Amikor , örmény képviselőkről" esik szó, ez első ránézésre
önellentmondásnak tűnik, hiszen ez a kifejezés az első oszmán parlament olyan
képviselőit jelöli, akik a saját közösségüket képviselték. Az oszmán-török politi¬
kai elit mellesleg , hűséges nemzetnek? (millet-i sadiga) nevezte az örményeket.
A parlament összetételét meghatározó elv azonban nem az arányos képviseleten
alapult, mely figyelembe vette volna a birodalom vallási, etnikai, nyelvi vagy
hasonló összetételét, hanem azon, hogy egy adott számú férfi lakos után a tar¬
tományok képviselőket küldjenek a fővárosba, beállítottságuktól függetlenül."
Érdemes tudni azt is, hogy ezeket a képviselőket nem csupán egy vallási csoport
szavazta meg (vagyis nem csak a saját csoportjuk), hanem a képviselőknek azok
szavazatait kellett összegyűjteniük, akik minden vallási csoportban szavazhattak,
legyen itt szó Isztambul (férfi) lakosságáról vagy a vidéki választókról. Mi értelme
van akkor annak, hogy örmény - vagy görög, arab, bolgár — képviselőket külön¬
álló csoportként vizsgálunk?
Eltekintve attól a technikai, de igencsak helytálló érvtől, hogy bizonyos nyelvi
tudás szükségeltetik ahhoz, hogy valaki az Oszmán Birodalomban nem török
359 Devereux, Robert (1963): The First Ottoman Constitutional Period. A Study of the Mid¬
hat Constitution and Parliament, Baltimore, 124-125., 138-141. 0.