nelmében."7 A 19. század közepéig Sasunban nagyjából negyven szövetséges
falu ténylegesen megőrizte függetlenségét. A sasuni falvakat örmény elöljárók
irányították, a falvak nem fizettek adót az oszmán államnak, hanem vámot a
kurd fejedelmeknek, akik a térség legfőbb uraiként léptek fel. A késő 19. szá¬
zadban aztán Sasun volt az a hely - egy másik örmény hegyi enklávéval, a
kilikiai Zejtunnal együtt — ahol az örmények fegyveres ellenállással védekeztek
az ellen, hogy betagolódjanak az oszmán közigazgatási rendszerbe. A kibonta¬
kozóban lévő örmény nemzeti mozgalom és az 1887-ben, illetve 1890-ben ala¬
pított örmény forradalmi pártok a helyi paraszti ellenállásból hamarosan egy
hősi mítoszt faragtak, amit igyekeztek kisajátítani és átértelmezni. Az örmény
gerillaharcosok modern hőstörténetét kiegészítették utalásokkal a Sasuni Dávid
című középkori örmény nemzeti eposzból, mely ugyanebben a térségben ¬
Sasun és Mus/Daron - játszódik, és amely a 910. századi arab kalifák uralma
elleni lázadást meséli el."" Sasun mindazokat az akadályokat jelképezi, melyek¬
kel az oszmán kormány szembesült, amikor a 19. században megkísérelt létre¬
hozni egy közvetlen ellenőrzés alatt álló, egységes szerkezetű rendszert, miután
a peremvidékek tartományai évszázadokon keresztül csak közvetett irányítás
alatt álltak.
A reformkorszaknak is nevezhető 19. században az oszmán központosítási
törekvésekkel szemben egyedül Sasunban és Zejtunban alakult ki örmény ellen¬
állás. A modern oszmán közigazgatási gyakorlat számára tehát az igazi kihívást
a kurd törzsek alávetése és integrációja jelentette. A 19. század elején, amikor
II. Mahmud szultán (1808-—1839) előkészítette azt a nagyszabású, átfogó moder¬
nizációs programot, mely arra volt hivatva, hogy az egész oszmán államot meg¬
reformálja — ideértve minden szervet és intézményt, illetve a társadalom minden
területét —, a központi hatalom hatóköre épphogy csak Kis-Ázsia nyugati részét
érte el. Ahhoz, hogy a kurd fejedelemségeket — melyek szinte az egész keleti
területet ellenőrzés alatt tartották — szétverjék, az 1830-as években katonai expe¬
597 Sasun és Mus síkságának a történelméről, Daron régió történelméről Id. Sasouni, Garo
(1956): Badmoutiun Daroni Asbkbarbi, Beirut (reprint: Antelias, 2013); Boghosian, Haygaz
M. (1985): Sasouni Badmoutiun 1750-1918, Jerevan; Pteyan, Sarkis és Misak; Daronetsi,
Aghan (1962): Harazad Badmoutiun Darono, Kairo.
»® A törtenelmi-politikai aktualizäläsok szempontjähoz läsd lentebb, 8. fejezet, és az ott
megadott szakirodalom a téma irodalomtudományi megközelítéséhez.