Page 99 [99]
A 4 1 ,
98 s ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
volt nehéz, hogy az Oszmán Birodalomban az egzisztenciális fenyegetettség
veszélyét emlegessék. A birodalom felett lebegő, közvetlen európai jelenlét, az
európai beavatkozástól való félelem idővel igazi neurózissá fokozódott, így tör¬
ténhetett, hogy kikerült a köztudatból, hogy az Oszmán Birodalom iránt érdek¬
lődő Európa az egyensúlyi politika révén a birodalom fennmaradásának legfőbb
biztosítéka volt. Az Oszmán Birodalom európai intervenciók nélkül már 1839¬
ben az összeomlás szélén állt volna. Az se tudatosult senkiben, hogy a tartomá¬
nyok elvesztése nem jelentett egyet a birodalom összeomlásával.
Burkolt fenyegetések, elbizonytalanodás és megaláztatás jellemezte a közhan¬
gulatot, ugyanis az Oszmán Birodalomban sok muszlim számára ezt jelentette
az európai politika. A reformfolyamat és a nem-muszlimokkal szembeni egyenlő
jogállás követelése csak fokozták az egzisztenciális fenyegetettség érzetét, hiszen
ezek által a nem-muszlimok kikerültek volna abból a státusból, melyet az iszlám
jogrend jelölt ki számukra, "7 ezáltal pedig alapjában kérdőjeleződött meg a biro¬
dalom lényegi alkotóeleme. Ha eltekintünk mindenféle ideológiától és elvont
államkoncepcióktól, akkor az anatóliai muszlimok hétköznapjaikban is minden
egyes reformtervezetnél, minden egyes — örményeket érintő változást tartal¬
mazö - forgatökönyvnel (legyen itt szó részautonómiáról keresztény kormäny¬
zók irányításával vagy csak nagyobb örmény jelenlétről a közigazgatásban és a
rendőrségben) saját társadalmi pozíciójukat féltették, attól tartottak, hogy hely¬
zetük, jogaik és előjogaik csorbulnak.
Közismert, hogy ezeket a félelmeket célzottan szították. Az 1895—96-os hamidi
mészárlásokat olyan pénteki prédikációk előzték meg a mecsetekben, melyek
azzal riogattak, hogy a muszlimokat területi veszteségek fogják érni, azörmények
javára." Az akkori általános közhangulat a következő részekből tevődött össze:
a modernizációval kapcsolatos aggályokból, a veszteségtől való félelemből, a
feldarabolás és az idegen fennhatóság elképzelhető forgatókönyveiből, illetve
előítéletek és ellenségképek feléledéséből."" Amikor ezeket konkrét helyi félel¬
mekkel párosították, és a helyi örmény lakosságra irányították, akkor bekövet¬
57 Vö. Krámer, Gudrun (2008): Moving out of Place. In Sluglett, Peter (szerk.): The Urban
Social History of tbe Middle East, 1750-1950, Syracuse, NY, 182-223. o.
#8 Georgeon: Abdülhamid II. 294. o.
59 Az Oszmán Birodalom kései időszakában írtak rigmusokat, örményellenes sztereo¬
típiákkal. Vö. Astourian, Stephan H. (1999): Modern Turkish Identity and the Armenian