Page 93 [93]
OCR
A 4 1 , 92 " ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN nyek megtalálják önálló helyüket az oszmán államon belül, hogy reformokban, az állam modernizációjában és megerősödésében reménykedjenek, és ezek eléréséért aktívan közreműködjenek. Az örmény millet és sok vezető tisztviselője tehát vezető szerepet vállalt az oszmán reformfolyamatok egynémely területén." Arra is magyarázatot kapunk, hogy miért éppen ilyen volt a nyugati örmény forradalmárok politikai beállítottsága. Tevékenységük II. Abdul-Hamid szultán önkényuralmi rendszere ellen irányult — az ifjútörökökkel karöltve, gyakran a mozgalom élén -, de soha nem irányult az oszmán állam ellen."75 Az a számos petíció is, melyet a patriarchátus akkor nyújtott be a Portának vagy a szultánnak, amikor az örmény provinciákban nagymértékben elterjedtek az erőszakos cselekmények, mind egyező képet mutat: az örmeny millet egyházi és világi vezetői az oszmán államhoz fordultak, hogy annak védelmező funkciójáról visszaigazolást kapjanak, nem pedig a lakossághoz, hogy fellázadjanak ugyanez állam ellen (sőt, a forradalmi aktivitásokat ők kifejezetten elítélték). Ráadásul az Európához intézett felhívásaikban is tartózkodtak attól, hogy bármelyik hatalom érdekkörébe kerüljenek." az örmények szerepéről az Oszmán Birodalom sajtójában, könyvkiadásában, színjátszásában és fényképészetében Id. Faroghi, Suraiya (2000): Geschichte des Osmaniscben Reicbes, München, 107-108. o.; a nyelvi asszimilációról: Tachjian, Vahé (2007): Une reconstruction nationale: réinsertion des filles et des femmes arméniennes après 1918. In: Trames d'Arménie, Katalog Museon Arlatan, 2007, 107-115. 0, itt: 110. 0.; vô. még Findley, Carter V. (1982): The Acid Test of Ottomanism: The Acceptance of Non-Muslims in the Late Ottoman Bureaucracy. In Braude, Benjamin; Lewis, Bernard (szerk.): Christians and Jews in the Ottoman Empire, New York / London, 2. kötet, 339-368. o., itt: 350. 0. 74 Vö. pl. Midhat pasa tanácsadójának, Krikor Odiannak a szerepét: Davison, Roderic H. (1973): Reform in the Ottoman Empire 1856-1876, New York, 115., 289-290., 369. 0. és ud: The Millets as Agents of Change in the Nineteenth Century Ottoman Empire. In: Braude; Lewis (szerk.): Christians and Jews in the Ottoman Empire. 2. kötet, 319-337. 0., különöskeppen 330. o.; az örmény millet-alkotmányról és jelentőségéről vö. Artinian, Vartan (1988): The Armenian Constitutional System in the Ottoman Empire 1839-1863, Istanbul. 75 Georgeon: Abdülhamid II. 390-391. 0. 76 Vö. pl. Masis 1877. ápr. 26.; Masis 1877. äpr. 28. stb..; vö. meg Us: Meclis-i Mebusan, 174-175. o.; az örmény várakozásokról és az örmény kérdés San Stefanó-i megtárgyalásáról vo. Sirouni, Hagop Dj. (1987): Bolis yev ir tere. 3. kötet. Antelias, 573-543. 0.3 az 6rmény patriarchátus berlini kongresszusnak írt memorandumáról Id. L&art, Marcel [=Zohrab, Krikor] (1913): La Question armenienne à la lumière des documents, Párizs; vö. még Sirouni: Bolis yev ir tere. 3. kötet. 544-561. 0.
