tokkal torolta meg.’* Ugyanakkor az oszman pénziigyminisztérium dokumen¬
tumai arról tanúskodnak, hogy az efféle nagyobb méretű katonai bevetések
mekkora megterhelést jelentettek az oszmán állam számára. A Sasun nevű
örmény település elleni, 1904-es retorzió példaként szolgálhat." Ez a település
Bitlis tartományban helyezkedett el, a tartomány nem rendelkezett elegendő
katonával a katonai akcióhoz. A szomszédos tartományokból kellett fegyveres
csapatokat kérni. Ezt követően az érintett tartományok között viszály támadt
azzal kapcsolatban, hogy a katonák ellátását milyen forrásokból finanszírozzák.
Bitlis tartománynak önmagában nem állt rendelkezésére elegendő forrás, ugyan¬
akkor a környező tartományok sem voltak nála sokkal jobb pénzügyi helyzetben.
Az említett példa — melyet számos más esettanulmánnyal lehetne bővíteni — arra
enged következtetni, hogy ezt a régiót csupán a helyi eszközökkel nem lehetett
hatékonyan ellenőrzés alá vonni."" A más tartományokból érkező katonák hosz¬
szú távú állomásoztatása akkora költséggel járt, és az oszmán kormány szemmel
:5§ Például Ubeydullah sejk és a , Kurd Liga? 1881-es büntetőhadjáratáról Id. BOA Y.PRK.
ASK 14/7, 6 L. 1299 H.; Olson: Tbe Emergence of Kurdish Nationalism and the Sheikh Said
Rebellion. 6—7. o.; az örmény Zejtun és Sasun települések központosítási politika elleni láza¬
däsäröl &s a läzadäsok szetvereseröl vö. Nalbandian, Louise (1963): The Armenian Revolutio¬
nary Movement, Berkeley / Los Angeles, 74-78., 120-122., 126-128. o. Az 1862-es zejtuni
eseményekrdl részletesebben: Piurad, Smpad (1910): Zeytountst Vartabede. Krikoris Dz(ay¬
rakuyn) V(artabed) Apartian, Istanbul (reprint Parizs, 2005); Kalousdian, Krikor H. (1934):
Marash gam Kermanig yev Heros Zeytoun, New York, 119-153. 0. (és 153-191. 0. az 1895/96-0s
és azt követő időszakról); Boghosian, H. M. (1969): Zeytount badmoutiune 1409-1921 t.t.,
Jerevän, 152-216. o.; Sirouni, Hagop Dj. (1987): Bolis yev ir tere. 3. kötet. Antelias, 254—300.
o.; Siserian, Misak (M. Oulnetsi) (1996): Zeytouni Badmoutiun (1409-1921), Beirut, 128-198.
o. (és 212-295. 0. az 1890-es és 1909-1914-es évek eseményeiről); a zejtuni harcokról az 1895/96¬
os mészárlások kapcsän Id. meg Aghasi (1968): Zeytoun yev ir shrtchannere, Beirut, mint az
örmény oldal egyik főszereplőjének a leírása; életrajzi vázlatok néhány főbb szereplőről: Id.
még Vosgeritchian, Mashtots A. Kahana (1960): Zeytoun Albom, Beirut. Az 1894 körüli
sasuni eseményekről Id. Miller, Owen (2015): Sasun 1894: Mountains, Missionaries and Mas¬
sacres at the End of the Ottoman Empire. Diss., Columbia Univ.; vö. még Roupen (1985): Hay
heghapokhagani me hishadagnere, 3. kotet, Beirut, 70-120. o., kiiléndsképpen 101-116. 0.;
Boghosian, Haygaz (1985): Sasount Badmoutiun, Jerevan, 132-292. 0.
59 Az itt kévetkez6 magyardzatokhoz v6. BOA A}MKT.MHM. 623/1, 21 Za. 1321 H.
(8.2.1904). egy beszámoló az eseményekről az örmény harcosok szemszögéből: Roupen: Hay
heghapokhagani me hishadagnere, 3. kötet, 261-289. o.
16 V6. még BOA A.}JMKT.MHM 638/2, 25 Ra. 1313 H.; BOA A}MKT.MHM 638/30, 16
Ca. 1313 H. stb.