Page 82 [82]
4. Hatalomdelegáció és egyensúly: oszmán közigazgatási gyakorlat a keleti periférián e 81
integrálta a török nemzeti identitás fogalmába" (még azon az áron is, hogy a
nem-szunnita törökök, illetve türkmének marginalizálódnak). A türkizmus
ideológiája nagy átfedéseket mutatott a korai oszmanizmussal, utóbbit hallga¬
tólagosan a törökség magától értetődő dominanciája jellemezte. Így tehát az
oszmanizmusról való áttérés az iszlamizmusra és a türkizmusra inkább csak
hangsúlyváltást jelentett, mintsem egymást váltó ideológiák sorát. Egyik ideo¬
lógiai megközelítés se tudta teljes mértékben összefogni az egész népességet,
a modern Oszmán Birodalom ideológiai újragondolása tehát lényegénél fogva
eleve kizárt több nagy népességcsoportot.
Az 1875—78-as válság
Az 1839-es év eseményei évtizedekre meghatározták az oszmán politika napi¬
rendjét. Hasonló módon az 1875-—78-as évek egzisztenciális válsága is radikális
fordulópontot jelentett a modern oszmán történelemben, és az oszmán poli¬
tikát is alapjaiban megváltoztatta. Az 1875-ös államcsőd, három uralkodóváltás
egy évvel később, az 1875 óta fennálló Balkán-válság, végezetül az 1877—78-as
háborús vereség Oroszországgal szemben csak még jobban napvilágra hozták
az Oszmán Birodalom alapvető problémáit. II. Abdul-Hamid, aki 1876-ban
lett szultán, ezeknek a válságos éveknek a tapasztalataira építette politikájának
alapjait és stratégiáit: az oszmán vezető elit rivalizálását figyelembe kell venni,
az európai szomszédokkal kerülni kell a háborút, "5 és ahelyett, hogy valamelyik
európai hatalommal felemás szövetséget kötnének, következetesen meg kell
őrizni a semlegességet, mely lehetővé teszi a birodalom számára, hogy külön¬
böző nagyhatalmakkal szövetséget kössön, vasútépítési koncessziókat helyez¬
zen kilátásba, gazdasági megállapodásokat kössön vagy tanácsadókat alkal¬
mazzon - ily módon az érdekszférákért versengő európai hatalmakat ügyesen
44 Azifjútörök mozgalom történetéről Id. különösképpen: Hanioglu, M. Sükrü (1995): The
Young Turks in Opposition, New York és ué (2001): Preparation for a Revolution, Oxford.
45 Abdul-Hamid megtagadta, hogy 1885-ban hadat üzenjen Bulgáriának, noha az Oszmán
Birodalom formálisan erre jogosult lett volna. V6. Shaw: History of the Ottoman Empire and
Modern Turkey. 2. kötet. 196-199. 0.