Oldal 79 [79]
78 s ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
érzékenyen érintették; ugyanígy megmutatkozott a reformok sok más területén
is, ahol a különböző szereplők eltérő elvárásai között túl nagy volt a szakadék.
Konkuráló elitek és integrációs elméletek
Az oszmán központi kormány, mely eredetileg a reformokat kezdeményezte,
gyengeségével megbélyegezte a modernizáció folyamatát, jellegét és kivitelezését.
Az isztambuli kormány nem rendelkezett megfelelő hatalmi eszközökkel ahhoz,
hogy erőteljes reformokat akár nagyobb ellenálláson is keresztül tudjon vinni.
A reformok végrehajtásához tárgyalásokat kellett folytatni azok ellenzőivel; a
reformellenes eliteket nem lehetett egyszerűen csak kikerülni vagy lecserélni,
hanem be kellett őket vonni — ösztönző tényezőkkel — az új rendszerbe." Más
esetekben az érzékeny területeket érintő, teljesen új intézkedéseket tudatosan
iszlám legitimitásba és címkékbe bújtatták, hogy elfogadásra kerüljenek."
54 Az Oszmán Birodalom 1882-es német katonai missziójáról, mely erre jó példaként szolgál,
vö. általánosságban: Wallach, Jehuda L. (1976): Anatomie einer Militärhilfe. Die preußisch¬
deutschen Militärmissionen in der Türkei 1835-1919, Düsseldorf; Griffiths, Merwin A. (1966):
The Reorganization of the Ottoman Army under Abdülhamid Il. 1880-1897, Diss. University
of California, Los Angeles. Ld. még a jelen kötet 3. fejezetét. A német tisztek panaszairól a
reformok elodázását és akadályoztatását illetően vö. Radowitz an Bismarck vom 25.12.1882,
melléklet 1: Bericht von General Kachler vom 23.12.1882, Külügyminiszterium - Politikai
irattär (AA-PA) Türkei 142, ı. kötet; Freiherr von der Goltz, Colmar (1929): Denkwürdig¬
keiten, Berlin, 109. 0.; II. Abdul-Hamid nyugtató iräsairöl vö. pl. Radolin an Caprivi vom
31.5.1893, AA-PA Türkei 142, 7. kötet (német tisztek túlságosan magas fizetése); Thielmann
an Bismarck vom 30.7.1885, AA-PA Türkei 142, 1. kötet; Wallach: Anatomie einer Militärkilfe,
104-107. 0.; Ortaylı, Ilber (1998): Osmanlı Imparatorlugu'nda Alman Nüfuzu, Istanbul,
119-121. o. (német vállalatoktól történő nagy fegyvervásárlásokról szóló szerződéskötések).
55 A katonasaggal kapcsolatban v6. pl. Shaw: History of the Ottoman Empire and Modern
Turkey. 2. kötet, 213. o.; Levy, Avigdor (1982): „Military Reform and the Problem of Cent¬
ralization in the Ottoman Empire in the Eighteenth Century.” Middle Eastern Studies,
1982/18. 227-249. 0.; Levy, Avigdor (1971): „Ihe Officer Corps in Sultan Mahmud II’s New
Ottoman Army, 1826-39.” International Journal of Middle East Studies, 1971/2. 21-39. o.
56 Például II. Mahmud „Muallem Asakir-i Mansure-i Muhammadiye“ ([jöl] kepzett
győzelmes mohamedán katonák)-nak nevezett új katonai formációjáról vö. Shaw: History
of the Ottoman Empire and Modern Turkey, 2. kötet, 19—24., 28. o.; Levy: The Officer Corps
in Sultan Mahmud II's New Ottoman Army. 21., 27. 0.