Oldal 70 [70]
4.
Hatalomdelegáció és egyensúly:
oszmán közigazgatási gyakorlat
a keleti periférián
A borderlands-paradigma
Egy nagyszabású összehasonlító kutatási projekt keretében a két történész, Eric
D. Weitz és Omer Bartov — akik elsősorban a soával foglalkoznak — néhány éve
a hatärregiök (borderlands) fogalmát javasolták vizsgálati keretnek, hogy a 20.
századi tömeggyilkosságokra újabb magyarázatot találjanak. Ez egy olyan kezde¬
ményezés, melyet sikeresen lehetne alkalmazni az Oszmán Birodalomban elkö¬
vetett tömeggyilkosságokra is. A határterületek elmélete magyarázatot nyújt arra
a jelenségre, hogy abban a korszakban, amikor premodern, etnikailag, vallásilag
és nyelvileg plurális nagyhatalmak kettős átalakuláson mennek keresztül, azaz
modern, homogén nemzetállamokká válnak, akkor ennek a jelentős politikai,
társadalmi és kulturális változásnak a következményeként vagy mellékterméke¬
ként, különösen a négy eurázsiai nagyhatalom — Németország, Oroszország, az
Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom - hatärregiöiban nagy¬
mértékű erőszakos atrocitások váltak jellemzővé." A borderlands-paradigma
azon a feltételezésen alapszik, hogy határmenti helyzetben, a modern korszak
küszöbén, amikor az etnikai és vallási sokszínűség akadályt jelentett, a regionális
és az államilag jóváhagyott vagy akár államilag szervezett erőszak váltották egy¬
mást. Ez a kettősség és interakció államhatalom és nagy népességcsoportok állami
részvétele között különösképpen kedvezett a szisztematikus és pusztító erőszak¬
"3 Bartov, Omer; Weitz, Eric D. (2013): Introduction. In uök. (szerk.): Shatterzone of Empi¬
res. Coexistence and Violence in the German, Habsburg, Russian, and Ottoman Borderlands,
Bloomington és Indianapolis, 1-20. o.