Oldal 69 [69]
A 1 4 ,
68 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
másoztatása se tudta megoldani."" A tisztikar összetétele és a központi pozíciók
betöltése isztambuli vagy Isztambul környéki tisztekkel nem volt elegendő ahhoz,
hogy a hadsereg egy valóban oszmán-iszlám hadsereggé váljon. Sokkal inkább
a muszlim-anatóliai nemzet kezdett a hadseregen belül megmutatkozni, ezen
belül pedig a török vonal dominált, és ennek megfelelően később egy török
hadsereg is alakult ki. Hogy milyen integrációs erővel rendelkezett az oszmán
hadsereg, az jól látszik az Anatóliában letelepedett muszlim menekültek példá¬
ján. Ők már azelőtt beolvadtak a török jellegű hadseregbe, hogy kigondolták
volna a török nemzetet, egy későbbi időpontban pedig ténylegesen beolvadtak
a török nemzetbe.
Az egyszerű katonák , nemzeti? integrációjánál sokkal fontosabb kérdés volt
a tisztek összetartäsa. A tisztikar nem csak a különbözö karrierlehetösegek (alaylı
kontra mektebli) miatt oszlott meg. Ennél sokkal lenyegesebbnek szämitott az a
körülmény, hogy a vezető tisztek közül igen sokan nem az oszmán államot tar¬
tották elsődleges viszonyulási pontnak, hanem olyan egyéni érdekeket és elkö¬
telezettségeket helyeztek előbbre, mint például elkötelezettségüket saját háztar¬
tásuk, szociális csoportjuk, pártjuk, érdekcsoportjuk vagy régiójuk iránt, még
olyan esetekben is, amikor az állam fennállása forgott kockán. 1839-ben az osz¬
mán hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett az egyiptomi haderőktől. Ezt
Avigdor Levy azzal magyarázta, hogy a vezető tisztek a legnagyobb vészhelyzet¬
ben megtagadták az együttműködést." Számos külső megfigyelő negyven évvel
később hasonló mulasztást állapított meg az oszmán tisztikarról, elsősorban a
felső vezetőkről, amikor 1877-78-ban az oszmán hadsereg az Oroszország elleni
háborúban fennállását veszélyeztető vereséget szenvedett."
"o Griffiths: The Reorganization of the Ottoman Army. 144. 0.
™ Levy, Avigdor (1971): ,, The Officer Corps in Sultan Mahmud II’s New Ottoman Army,
1826-39.” International Journal of Middle East Studies 1971/2. 21-39. 0., itt: 36-38. 0.
™ Ld. pl. SHD, 7 N 1625, de Torcy an Ministre de la Guerre, 30.04.1877, No. 65, 3.0.5 7 N
1625, de Torcy an Ministre de la Guerre, 02.05.1877, No. 67, 6-7.0.; 7 N 1625, de Torcy an
Ministre de la Guerre, Schumla, 23.05.1877 abends, No. 3; 7 N 1625, de Torcy an Ministre
de la Guerre, Adrianopel, 27.11.1877, No. 50 stb; vö. meg AA-PA, Türkei 142, ı. kötet, Hirsch¬
feld (Dt. Botschaft Konstantinopel) an Bismarck vom 13.04.1882, melléklet: Bericht von
Kaehler, Konstantinopel, 23.12.1882, 12, 17. 0.