Oldal 30 [30]
2.
Oszmán-örmények:
remények és veszélyek között
Örményország jelentős része a kora 16. század óta az Oszmán Birodalomhoz
tartozott. A 19. század végén, II. Abdul-Hamid szultán uralkodása alatt, pon¬
tosabban 1894-—1896 között, birodalomszerte vérengzések sújtották az örmé¬
nyeket, akik aztán az első világháború alatt népirtás áldozataivá lettek. Az itt
következő részben meg szeretnénk mutatni, hogyan éltek az örmények az Osz¬
mán Birodalomban a katasztrófa előtti időszakban, hogyan illeszkedtek be az
oszmán államba és társadalomba, és milyen szerepet játszottak ezekben. Mind¬
emellett néhány példával szemléltetni fogjuk, hogy a 19. század folyamán milyen
tényezők vezettek az örményekkel szembeni növekvő erőszakhoz, mely végül
az Oszmán Birodalomban élő örmények megsemmisítésébe torkollt. Ez a meg¬
közelítés még viszonylag új a történelmi kutatásokban (nem kizárólag a népir¬
tás áll a vizsgálatok középpontjában, hanem az örmény hétköznapok és az
örmény hagyaték), továbbá rávilágít arra, hogy a 19. századbeli fejlemények nem
vezettek szükségszerűen az örmény népirtáshoz; másképp fogalmazva, nem
csak úgy lehet az örmény történelmet leírni, hogy annak kiindulási pontja —
vagy éppen végpontja — az örmény genocídium. Az általunk használt megkö¬
zelítés fontosnak tartja, hogy rávilágítson az Oszmán Birodalomban elkövetett
örmény népirtás oszmán hátterére, ennek értelmében pedig bemutatja, hogy
a fővárosban és a tartományokban élő örményeknek milyen szerteágazó kap¬
csolatrendszerük, milyen cselekvési alternatíváik voltak, és milyen helyi sajá¬
tosságok befolyásolták őket.