történelem alárendelt szereplői (az ün. sxbalternek) is láthatóvá váljanak." Ez
azon a tendencián, hogy elsősorban oszmán-török forrásokra támaszkodnak,
vajmi keveset változtat.
Emellett akad jó néhány kutatási anyag az egyes provinciákról is, ezekben az
esetekben is az adott szakirány fő nyelvén írott forrásanyag a meghatározó. Az
iszlám tudományok elsősorban az arab provinciákkal foglalkoznak. A nem¬
muszlim oszmánok ebben az esetben , kisebbségnek" minősülnek - az állam és
a muszlim elitek szemszögéből. Ezeknek a csoportoknak a sajátos szemszöge, a
saját forrásanyagon alapuló megközelítésük ebben az értelmezési keretben nem
számítanak mérvadónak. A nem-muszlim oszmán közösségek közül még a
zsidók jelentik a leginkább vizsgált társadalmi csoportot, noha létszámuk az
Oszmán Birodalmon belül marginálisnak tekinthető."
> Ehhez a megközeliteshez, melyröl az oszmanisztikän es orientalisztikän belül is élénk
vita zajlott, és melyet a saját kutatäsunk szämära is felhasznältunk, vö. az indiai Subaltern
Studies Group térténészcsoport munkässägät - mely többek között Ranajit Guha, Dipesh
Chakrabarty, Partha Chatterjee, Gayatri Chakravorty Spivak térténészekbdl all dssze -,
akik egy Uj, posztkoloniälis, posztimperialista és nem elitkôzpontü nézetet hoztak be az
Európán kívüli társadalmak történelmébe. Chaturvedi, Vinayak szerk. (2000): Mapping
Subaltern Studies and the Postcolonial, London / New York; Cronin, Stephanie szerk. (2008):
Subalterns and Social Protest: History from Below in the Middle East and North Africa, Lon¬
don / New York.
6 Példaként leginkabb Suraiya Faroghi munkáit kell itt megemlíteni, vö. Faroghi, Suraiya
(2002): Stories of Ottoman Men and Women, Istanbul; Uő. szerk. (2015): Bread from tbe
Lion’s Mouth. Artisans Struggling for a Livelibood in Ottoman Cities, New York / Oxford;
U6. (2001): Men of Modest Substance: House Owners and House Property in Seventeenth Cen¬
tury Ankara and Kayseri, Cambridge. Vö. toväbbä Quataert, Donald; Zürcher, Erik J. szerk.
(1995): Workers and Working Class in the Ottoman Empire and the Turkish Republic 1839¬
1950, London.
7 Ennek kapesän feltetlen meg kell emliteni: Braude, Benjamin; Lewis, Bernard szerk.
(1982): Christians and Jews in the Ottoman Empire, 2 kötet, New York / London.
SVG. pl. Levy, Avigdor szerk. (2002): Jews, Turks, Ottomans. A Shared History, Fifteenth
Through the Twentieth Century, Syracuse, New York; Rozen, Minna (2002, 2005): The Last
Ottoman Century and Beyond: the Jews in Turkey and the Balkans 1808-1945, 2 kötet, Tel
Aviv; Levy, Avigdor (1994): The Jews of the Ottoman Empire, New Jersey; Rodrigue, Aron
(1922): Ottoman and Turkish Jewry: Community and Leadership, Bloomington, Indiana;
Shaw, Stanford J. (1991): The Jews of the Ottoman Empire and the Turkish Republic, Basing¬
stoke / London (reprint: 2016).