Page 157 [157]
ISG " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
hiányoznak az utcaképi ábrázolások, de a tájat is belekomponálják a sziluettbe.
A valóban városias jellegű örmény házakkal teli főutcáról készült korabeli
fotográfiákon a teraszosan művelt hegyoldalak és a Kárpátok feltárulkozó
erdőövezete éppolyan hangsúlyos, ha nem éppen hangsúlyosabb, mint maga
az utca. Más képeken maga a táj a fő téma, s csak az előtérben jelenik meg
a település, a faluhatárban csűrökkel. Bár azt is látni kell, hogy ez a fajta falu¬
sias látkép inkább a székely faluról, semmint az örmény kolóniáról szól. Az
azonban figyelemreméltó, hogy a falusias látképekben szintén gazdag Gyer¬
gyószentmiklóson a képeslapok készítői nem törekedtek a vidéki idill ábrázo¬
lására. Mint ahogyan Erzsébetvárosban sem, ahol szintén az urbanitást, tehát
a tájtól független utcaképeket emelték társadalmi sziluetté. Óhatatlanul fel¬
merül a következtetés, hogy a 20. század elején már rangját vesztett város ezek¬
kel az urbánus ábrázolásokkal is igyekezett pozicionálni magát, és elkerülni
a faluvá válást. Iáj és város egyedül Szamosújváron olvadt egy sziluetté. Ez
nem a város tényleges fekvéséből következett, hiszen máshol is voltak olyan
kilátópontok, ahonnan a város és a táj harmóniáját hangsúlyozó sziluettek
készülhettek volna. Erzsébetváros fekvése szinte teljesen megegyezik Szamos¬
újváréval. A környező szelíd dombhátakról feltárulkozó völgyi település
sziluettjének uralkodó eleme itt is az örmény nagytemplom, amelyhez szét¬
szórtan csatlakoznak az állami intézmények épülettömbjei. A templom
mögött itt is feltűnik a széles folyóvölgy, illetve a völgy túloldalán folytatódik
a dombvidék. Mindez együtt szelíd medencejelleget kölcsönöz a település táji
kôrnyezetének. Ugyanez a medencejelleg Gyergyészentmikléson és Csikszép¬
vízen is felfedezhető, noha itt a szűk völgyfenék és a meredeken emelkedő
hegyvidéki táj sokkal markánsabb és direktebb lezárást ad a horizontnak, mint
a relatíve távoli dombkoszorúk.
Összességében elmondható, hogy a hasonló természeti adottságok nem
feltétlenül teremtettek hasonló társadalmi sziluettet. Miközben Csíkszépví¬
zen az örmény házak hangsúlyozottan vidékies környezetben jelennek meg,
addig a hasonló fekvésű Gyergyószentmiklóson a városi szövet dominanciája
figyelhető meg. Úgyszintén különbözik Erzsébetváros és Szamosújvár kultu¬
rális sziluettje, holott mindkettő medenceszerűen széles völgyben fekszik, és
közel azonos táji környezettel rendelkezik. A ténylegesen kevésbé urbanizált
Erzsébetvárosban inkább az urbánus karaktert igyekeztek hangsúlyozni, tehát