Page 146 [146]
7. Épületek + 145
A századforduló polgári építészete Csíkszépvízen azért válhatott örmény
etnikai sajátossággá, mert a település elitjét szinte kizárólag örmények alkották.
Más volt a helyzet Erzsébetvárosban, ahol ugyancsak feltűnő a polgári építé¬
szet térhódítása, ám itt az építtetők nem kizárólag örmények. A kaszárnya felé
vezető sétány mentén, illetve az igazságügyi palota körül felépülő villák egy
általános polgári-tisztviselői kultúrát képviseltek, mely a város közigazgatási
rangjából következett.
A 19. század vége nem csupán a villákkal hozott újat a városképbe, de
a befektetési logikát megjelenítő bérházak miatt is. A bérházat nagyvárosi
mintának szokás tekinteni, holott a helyi építészetben is voltak előzményei.
A telekösszevonások, összeépítések révén a fogadók és a szállodák már a 19.
század közepén léptékváltást hoztak a városképben. A gyergyószentmiklósi
Rubin-féle szálloda — melyet egyébiránt nem örmény, hanem egy szász bete¬
lepülő virágoztatott fel — belső terében ma is egyértelműen látszanak a korábbi
örmény épületek határai. Szamosújváron a főtér északi térfalának átalakulását
szintén egy szállodaépület nyitotta meg. A szálloda a később nagy számban
épülő provinciális, de az adott környezetben nagyvárosiasnak ható bérházak,
bérpaloták prototípusának is tekinthető."
A bérházak már szinte kivétel nélkül emeletesek. Gyergyószentmiklóson
rendelet írta elő, hogy a főtéren csak emeletes házak épülhettek, de hasonló
szabályozás lehetett érvényben Szamosújváron is, legalábbis az építkezések erre
utalnak. Szintén újdonság, hogy a földszinti utcai helyiségek részben vagy
egészben fél-privát terekké váltak, ahol kávéházak, boltok, éttermek, bankok
működtek. A második szintre kerültek a lakások. A bérház az utca felé zárt
homlokzattal tekint, ami szöges ellentéte a korábbi korszak örmény építésze¬
tének. Az ugyanis kapukkal megtörte a házfalak vonalát, szellősebbé téve ezzel
az utcaképet. A kapu az új házformában is fontos elem maradt, de már fedve
van, folyosószerű átjáró az udvar felé. Maga az udvar is megváltozik: fél-privát
tér lesz, a bérlakások közös tere, átjáró és találkozóhely. Az új udvarkép meg¬
határozó eleme a lépcsőfeljáró és a lakások elérését szolgáló emeleti gang.
26 A bérpalota és a bérház közötti definíciószerű különbség, hogy az előbbiben az építtető lakása
is megtalálható. Eszerint az örmény kolóniák városaiban inkább bérpaloták épületek, bár hozzá
kell tenni, hogy a palota sugallta reprezentativitás a legtöbb esetben hiányzott, illetve nem érte el
egy elegänsabb nagyvärosi berhäz szintjet. Wagner-Rieger, Renata (1973): Geschichte der Architektur
in Wien. Vom Klassizismus bis zur Sezession. Geschichte der Stadt Wien, Wien, 174.
»7 Epitesi Szabälyrendelet. Gyergyöszentmiklös 1908/6151. Tarisznyäs Märton Müzeum.