Page 145 [145]
I44 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
mint avítt és idejétmúlt hagyatéktól. Az 1870—1920 közötti fél évszázad a három
városi rangú településen az örmény jelleg egyértelmű háttérbeszorulását jelen¬
tette. Az urbanizáció e hullámában sorra bontották el a korábbi örmény barokk
épületeket.
Némileg más volt a helyzet Csíkszépvízen, ahol a barokk nem volt jelentős,
ellenben a 19. század végi urbanizáció során az örmény ház fogalma a kor
építészeti divatjához igazodott. A járási központtá fejlődő községben az 1870¬
es évek után kezdődik meg a korábbi faépületek részbeni cseréje. A munkához
óriási lendületet adott a vasútépítés, amely magasan képzett kőműveseket
vonzott a térségbe. Az ekkoriban épült örmény házak jellegzetes polgári élet¬
módmintákat tükröznek. Jellemzőjük, hogy az utca felé reprezentálnak,
miközben az utca felől vizuálisan elzárt hátsó udvarban zajlott a család élete.?
A társadalmi , fenn? és , lenn" beszédes megnyilvánulása, hogy a kertre néző
veranda alatt, egy félig a földbe süllyesztett helyiségben kaphatott lakást a ház
kocsisa. A házicseléd azonban már magasabb státusban állt, s így a konyhában,
illetve a melléje toldott helyiségben alhatott. A kétszer három helyiségből álló
épülettípus az utca felé legalább négy-öt ablakkal tekint, illetve az üzlethelyi¬
ség bejárata is innen nyílik. Ezt a csak néhány ház esetében megvalósuló, ide¬
áltípusnak nevezhető polgári lakásmódot igyekeztek azok az örmény családok
is követni, akiknek nem tellett új házra. A Piac utcán ma is látható eklektikus
homlokzatok azonban zömmel a korábbi faházak térstruktúráját takarják.
A csíkszépvízi örmény ház formájában tehát semmiképpen sem tekinthető
az örmény barokk kései utánzatának. Térstruktúrája a 19. század polgári lakás¬
mintáit követi, tágas szalonnal, verandával és a lakástól elkülönülő kiszolgáló¬
helyiségekkel. Társadalomtörténeti értelemben azonban van hasonlóság a két¬
fajta örmény ház között, hiszen mindkettő közvetítő szerepet töltött be. A 18.
századi örmény ház a vidéki nemesi kúriát városi lakóházzá alakította. Jó száz¬
ötven év múlva Csíkszépvízen egy városi lakásformát adaptáltak az örmények
vidéki környezetbe. Ugyancsak közös a kétféle örmény házban a kereskedelmi
funkció és az abból következő forma: a rendkívüli gonddal megépített pince¬
szint és az utcafrontra helyezett bolthelyiség.
35 A tulajdonképpeni főhomlokzat, illetve a díszudvar befordítása általános jelenség volt már
a magyar kastélyépítészetben is, márpedig a kastélyépítészet rendkívül erőteljes hatást gyakorolt
a polgári villaépítészetre.