Page 142 [142]
OCR
7. Épületek e I4I ritkábban három ablak tekint az utcára, az épülethez nagykapu csatlakozik. Fő tömegükben emlékeztetnek a szamosújvári házakra, ami nem zárja ki, hogy egy kései átvétellel van dolgunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ugyanez a nagykapus beépítési forma az örményektől függetlenül máshol is kedvelt volt Erdélyben, legalábbis ott, ahol megindult a falusias házformák urbanizációja. A gyergyószentmiklósi örmény építészetet ezért nem is annyira ezek az épületek, mint inkább az elsőként tárgyalt keskeny, emeletes házak teszik egyedivé. 3. táblázat: A házak építőanyaga 1910-ben. Forrás: 1910-es népszámlálás. Házak száma K6 és tégla | K6- vagy téglaalap | Agyag | Fa Szamosújvár | 1089 801 171 12 105 Erzsébetváros ] 745 477 36 86 147 Gyergyó- 1339 218 17 2 1102 szentmiklös Csikszépviz 714 27 12 2 673 4. táblázat: A házak tetőfedése 1910-ben. Forrás 1910-es népszámlálás. Házak száma Szilárd tető: agyag, | Fa: zsindely | Növenyi: szalma bádog, pala vagy palánk | vagy nad Szamostjvar | 1089 202 686 19 Erzsébetváros | 745 522 213 10 Gyergy6- 1339 321 1016 2 szentmiklös Csikszépviz 714 102 609 I A házfejlődést befolyásoló alapvető adottságokat tekintve Csíkszépvíz is a gyergyószentmiklósi utat járta be, legalábbis annak kezdeti lépéseit. A telkek megszerzése itt is hosszabb folyamat eredménye volt, a környező vidék, tehát a székelyek építőanyaga ítt is a fa volt. Gyergyószentmiklóson azonban az urbanizációs szinttel magyarázhatóan a 19. században egy komoly épí
