Page 141 [141]
140 + ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
egyéb lehetőség hiányában felfelé bővültek, azaz emeletet kaptak. Ez a ház¬
forma Erzsébetvárosban sem ritka, ugyanakkor leginkább Gyergyószentmik¬
lósra jellemző. Itt az örmény ház valójában ezt a típust jelenti.
A székely településeken, ahol az örmények a 18. században nem vásárolhat¬
tak földet, legfeljebb házhelyeket, behatároltak voltak a házfejlődés lehetőségei
is.37 Mivel a székelyek házai a telek belsején álltak, az utcai részt bérbe tudták
adni az örmény kereskedőknek. Feltehető, hogy eleinte csupán valamilyen fa
elárusító helyek létesültek, de az 1800-as évek fordulóján már kőből épült
boltozott üzlethelyiségek is voltak." A székelyföldi örmény ház magja tehát
a boltozott üzlethelyiség, ami mögé, mellé vagy fölé helyezték el később
a lakóhelyiségeket. A hozzáépítések Erzsébetváros és Szamosújvár házfejlődé¬
sében is kimutathatóak, de ott egy alaptípus bővítését szolgálták. A székely¬
földi kolóniákban azonban hozzátoldás (addíció) hozta létre magát az alap¬
formát is (bolthoz toldott lakószobák). A szűk telkek miatt a terjeszkedés
vertikális irányban volt a legegyszerűbb, előbb a padlástér átalakítása, majd az
emeletráépítés révén." Ez a rendkívül keskeny, eredetileg egy-másfél helyiség¬
nyi mélységű, emiatt szinte toronyszerű épületforma merő ellentéte a szétte¬
rülő szamosújvári örmény háznak. Az emeletes házak igen erőteljesen befo¬
lyásolták Gyergyószentmiklós településképét, noha a parasztházakhoz
viszonyítva számuk nem volt jelentős, és csupán egy szűk területen, a temp¬
lom melletti, rendezetlen telekviszonyú részeken koncentrálódtak. Ám még
itt sem voltak kizárólagosak, mivel a telkek rendezésével, összevonásával lehe¬
tőség nyílt a horizontális bővítésekre is. A horizontális bővítések révén meg¬
jelentek a telek két szélén egymással párhuzamos, illetve egymásra merőleges
(„L” alakü) telekbeepitesek is. A templomtól keletre, ahol már nem találjuk
nyomát a telkek keresztirányú megosztásának, jobbára ilyen házakat látunk.
Ezek az épületek jellemzően a 19. század második feléhez köthetők. Kettő,
#7 Tarisznyás Márton: i. m. 229.
"5 Megemlíthető, hogy a magyar nyelvben az építészeti műszóból, a boltozásból eredeztethető
a bolt, mint , elárusító hely? szó is. Tótfalusi István (2001): Magyar etimológiai nagyszótár, Budapest.
http://www.szokincshalo.hu/szotar/? (2018. 03. 03.)
"9 Itt megint csak hangsúlyoznunk kell, hogy a sajátosság nem jelent kizárólagosságot. Más társa¬
dalmi kontextusban, pl. a falusi eredetű bortermelő mezővárosokban (legismertebb Tokaj-Hegyalja)
a telekforma és a növekvő raktározási, kereskedelmi igény találkozása hasonló megoldást eredmé¬
nyezett. Kecskés Péter (1989): A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon. In
Cseri Miklós (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, Miskolc, 231—268.