Page 140 [140]
7. Épületek e 139
Szamosújváron a nemesi és a polgári építészet keveredett egymással, amit
bonyolít a későbbi toldások, hozzáépítések és átépítések sora. Gyakori például,
hogy a háznak csak az első vagy csak a középső helyiségei boltozottak, ami arra
is utalhat, hogy az épületek nem egyszerre, nem egységes terv szerint nyerték
el formájukat. Van rá példa, hogy egy kúria típusú házhoz később egy szo¬
ba-konyha-kamra alaprajzú hosszúházat csatlakoztattak. A sokféle variánst
látva el kell vetnünk a feltételezést, miszerint a város egységes építészeti prog¬
ram eredményeként, típusházakból épült volna fel. A változatos alaprajzi
rendszereket azonban az utca felé egységbe fogta a széles, barokkos oromzat,
amely persze részleteiben megint csak házról-házra változó kialakítást kapott.
A széles oromzat mintaként hatott Erzsébetvárosra is, ahol sajátos módon
valósították azt meg. A főtér parcelláit a telek mindkét szélén hosszúházakkal
építették be. Az épületeket azonban nem az udvaron át kötötték össze egy¬
mással, mint az máshol általános volt, hanem a telekhatáron álló két szomszé¬
dos (tehát a másik telken álló) épület kapott közös tetőt. Ez a meglehetősen
szokatlan megoldás lehetővé tette, hogy az egytraktusos házak kifelé kéttrak¬
tusosnak hassanak, és a szamosújvárihoz fogható széles oromzat jöjjön létre.
Itt már a , másolat másolatával" van dolgunk, hiszen maga a vidéki kúriaépí¬
tészetet adaptáló szamosújvári barokk házoromzat utánzása lehetett a cél."
Ugyanakkor a Nemecsek utcájában, ahol neve okán a leginkább adekvát lett
volna a nemesi eredetű szamosújvári átriumos házalaprajz, jellemzően nem
ilyen házakat, hanem az utcával párhuzamos beépítéseket találunk, tekintélyes
manzárd tetővel, amelyhez egy szerényebb udvari szárny csatlakozik.5 Ám ha
eltérőek is az alaprajzok, a két városban mégiscsak közös vonás, hogy az épü¬
letek viszonylag nagy alapterületűek, ami felett tágas padlás volt kialakítható."
Az is egyértelmű, hogy a mintaadó Szamosújvár volt, amihez Erzsébetváros
csupán külsőségeiben alkalmazkodott. Sokszor még külsőségeiben sem, és
meghagyták a keskeny, kétablakos utcafrontot (tehát nem vonták össze
a fedélszéket a szomszédos épülettel). Ezek a keskeny telken álló kisebb házak
34 A teljes képhez hozzátartozik, hogy ha nem is ilyen nagy számban, de például a szász Medgyesen
sem volt ismeretlen a közös tető, ami árnyalja a forma etnikai eredetét.
35 Ávedik szerint itt álltak Erzsébetváros első örmény kőházai, máshol, így a főtéren is, csak a 18.
század második harmadától kezdtek elterjedni a módosabb épületek. Ávedik Lukács: i. m. 65.
u6 Az átriumos ház jelenlétét jelen kutatásban Erzsébetvárosban nem sikerült kimutatni, a kérdést
azonban korai lenne lezárni, hiszen több olyan házba sem sikerült bejutni, amelyeknek az utcai
frontja ilyen épületet sejtet.