Page 138 [138]
OCR
7. Épületek s 137 7.3. Az örmény háztól a bérpalotáig Ha a négy helyszín örmény építészeti jellegét tömören kívánjuk megragadni, úgy meglepő módon nem a templomok, de még csak nem is a részben már lebontott és átalakított középületek tűnnek a legalkalmasabbnak. Ezek bármennyire is kultúrahordozó alkotások, kész formák, amelyet az örmények megrendeltek és sajátjuknak tekintettek. A lakóház esetében sokkal inkább beszélhetünk immanens fejlődésű örmény építészetről, legalábbis a 19. század közepéig. Természetesen itt is voltak kulturális formaátvételek, ám ezeket az örménység életmódja sokkal inkább módosította, mint a templomokét vagy az iskolákét. Az örmény barokk (illetve rokokó) építészetet ezért sokkal inkább képviselik a lakóházak, mint a templomok. A lakóházak tömegformája és díszítése, egészen pontosan a kettő viszonya tekinthető a legkarakteresebb etnikumhordozónak az örmény városképekben. »Az építészeti elemek egymásra zsúfolása, a játékos, gyakran balmozódó díszítésmód, a szobrászati formák kezelése mind olyan vonások, melyek a szamosújvári rokokót (...) távolabb tolják a magyar ízléstől. Entz gondolatait nem általában az örmény házak, hanem kizárólag a szamosújvári példák ihlették. Hasonló gazdag díszítettséggel még Erzsébetvárosban sem találkozni, nem beszélve a székelyföldi kolóniákról. Ráadásul nemcsak a díszítettség, de a házforma sem egységes. Mindebből arra következtethetünk, hogy az örmény ház fejlődése nem választható el a helyi építőhagyományoktól. Legalapvetőbb adottság volt a telekforma. Szamosújvár legimpozánsabb polgárházait viszonylag széles, 18-20 méter széles telkeken építették fel, amelyen elhelyezhető volt egy 12-15 méter széles homlokzatú ház úgy, hogy mellette még lovaskocsival is be lehessen hajtani a telekre. Utóbbi alapvető követelmény volt, hiszen a kereskedők általában nagy mennyiségű árut mozgattak, a pincelejárók és a padlásfeljárók pedig jellemzően az udvarról nyíltak. A tágas és masszív, a nehéz bőrök tárolására, illetve szárítására alkalmas padlástér — általában manzárd tetővel — és a szinte az egész ház alatt végighúzódó, boltozatos 309 Entz Géza: i. m. 228.
