Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000027/0000

Örmény városépítészet Erdélyben

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Tamáska Máté
Title (EN)
Armenian Townscapes in Transylvania
Field of science
Művészet- és építészettörténet / History of art and architecture (13047)
Series
Studia Armenologica Hungarica
Type of publication
monográfia
022_000027/0137
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 138 [138]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000027/0137

OCR

7. Épületek s 137 7.3. Az örmény háztól a bérpalotáig Ha a négy helyszín örmény építészeti jellegét tömören kívánjuk megragadni, úgy meglepő módon nem a templomok, de még csak nem is a részben már lebontott és átalakított középületek tűnnek a legalkalmasabbnak. Ezek bármennyire is kultúrahordozó alkotások, kész formák, amelyet az örmények megrendeltek és sajátjuknak tekintettek. A lakóház esetében sokkal inkább beszélhetünk immanens fejlődésű örmény építészetről, legalábbis a 19. század közepéig. Természetesen itt is voltak kulturális formaátvételek, ám ezeket az örménység életmódja sokkal inkább módosította, mint a templomokét vagy az iskolákét. Az örmény barokk (illetve rokokó) építészetet ezért sokkal inkább képviselik a lakóházak, mint a templomok. A lakóházak tömegformája és díszítése, egészen pontosan a kettő viszonya tekinthető a legkarakteresebb etnikumhordozónak az örmény városképekben. »Az építészeti elemek egymásra zsúfolása, a játékos, gyakran balmozódó díszítésmód, a szobrászati formák kezelése mind olyan vonások, melyek a szamosújvári rokokót (...) távolabb tolják a magyar ízléstől. Entz gondolatait nem általában az örmény házak, hanem kizárólag a szamosújvári példák ihlették. Hasonló gazdag díszítettséggel még Erzsébetvárosban sem találkozni, nem beszélve a székelyföldi kolóniákról. Ráadásul nemcsak a díszítettség, de a házforma sem egységes. Mindebből arra következtethetünk, hogy az örmény ház fejlődése nem választható el a helyi építőhagyományoktól. Legalapvetőbb adottság volt a telekforma. Szamosújvár legimpozánsabb polgárházait viszonylag széles, 18-20 méter széles telkeken építették fel, amelyen elhelyezhető volt egy 12-15 méter széles homlokzatú ház úgy, hogy mellette még lovaskocsival is be lehessen hajtani a telekre. Utóbbi alapvető követelmény volt, hiszen a kereskedők általában nagy mennyiségű árut mozgattak, a pincelejárók és a padlásfeljárók pedig jellemzően az udvarról nyíltak. A tágas és masszív, a nehéz bőrök tárolására, illetve szárítására alkalmas padlástér — általában manzárd tetővel — és a szinte az egész ház alatt végighúzódó, boltozatos 309 Entz Géza: i. m. 228.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.07 MB
Permalink to jpg
022_000027/0137.jpg
Permalink to ocr
022_000027/0137.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu