OCR Output

122 9 ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN

pet nem játszottak. Gyergyószentmiklóson egy korábbi templom helyén épült
fel az örmény templom (1734). Ha ezt összevetjük a néhány évtizeddel későbbi
székely-magyar templommal (1777), úgy egyértelmű, hogy utóbbi díszesebb,
érettebb, a barokk művészet fő áramához közelebbi, de mindenképpen
monumentálisabb alkotás. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a székelyek
templomépítését nagyban motiválta az örményekkel való versengés.*? Arról
volt tehát szó, hogy a 18. században elsőként az örmények építettek új temp¬
lomot, amihez képest a székelyek később nagyobb és rangosabb alkotást igé¬
nyeltek. Az örmény templom előzménye az úgynevezett , idegenek temetőjé¬
ben" álló kis kápolna volt. Ehhez illesztették hozzá az 1730-as években felépült
hajót úgy, hogy a kápolnából lett az új templom szentélye. Ez az összenövés

determinálta a templom fekvését, hiszen a kápolna a középkori szokásoknak
megfelelően keletelt tájolású volt. A középkorias gondolkodásmódra emlé¬
keztet emellett a toldásból, különálló részekből összeálló additív szerkezet is.

, 4 templom egy sátortetős hajóból és alacsonyabb tetőzetű, sarkain pillérekkel erősített
sokszögzáródású szentélyből áll. Tömegét a sok kis toldaléképítmény teszi mozgal¬
massá. Az északi és déli oldalon szimmetrikus elrendezésben egy-egy báromkaréjos
kialakítású kápolna, illetve portikusz található. Az északi oldalon búzódik a négy¬
szögletes sekrestyeépület, a nyugati oldalon a torony alsó szintjéhez kis előcsarnokot
csatoltak. "75

A templom középkorias jellegét erősíti a masszív kerítésfal is, amely az egykori
temetőkertet körbeveszi. A kerítésnek ugyanakkor többlettartalma is volt.
Közismert, hogy a legtöbb székelyföldi templomot kerítés vette körül, nem¬
egyszer várfalaknak beillő magassággal, ami a határmentén előforduló kisebb
katonai betörések ellen nyújtott némi védelmet. A neves építészettörténész,
Bierbauer Virgil így ír erről:

73 Garda Dezső 2007: 73.

74 Pál Emese 2010.

275 Pál Emese: Örmény-katolikus templom, Gyergydszentmtklds. Szécikk, http://lexikon.adatbank.
transindex.ro/mobil/muemlek.php?id=313 (2018. 03. 03.)