Oldal 118 [118]
7. Épületek
7.1. Szakralis épitészet
Az örménység vándorlásai során általában többnyelvű környezetben élt. Ha
a napi nyelvhasználatot nem is tudjuk visszamenőleg rekonstruálni, a szláv,
török, román és magyar családnevek sokasága is jelzi, hogy nem a nyelv, hanem
a vallás jelentette az erősebb megtartó erőt."t Ez azonban csak az egyik oka
annak, hogy a szakrális építészetet külön fejezetben kell tárgyalni. Városépí¬
tészeti szempontból tekintve a szakrális tér a modern urbanizáció előtt a város¬
fejlődés legalapvetőbb kristálypontját jelentette. Mumford egyenesen azt állítja,
hogy a város keletkezését nem is annyira a gazdasági motiváció vagy a hatalmi
érdek, hanem a szakrális tér iránti igény generálta.:5 Noha ezt a tételt a szerző
az általános városfejlődés genezisét tárgyaló fejezetben fogalmazta meg, átté¬
telesen az erdélyi örmény kolóniákra is alkalmazhatjuk.
A szakrális tér kapcsán elsősorban a templomok juthatnak eszünkbe. Ám
még a templomnál is nyilvánvalóbb a szakralitás, illetve a transzcendencia
jelenléte a temetőkben. Az örmény kolóniák életében mindenképp, mivel itt
történetileg nem a templom, hanem a temetkezés jelentette az első szakrális
kristálypontot. Általánosan elfogadott tézis, miszerint a temetők leképezik
a település struktúráját, térbeli és társadalmi rétegződését:
,4 temető a közösség természetbe írt krónikája. (...) A szegényebb anyagi belyzetben
lévő megrendelő megelégedett a régi formákkal, az egyszerűbb stílustalan, sablonszerű
sírkövekkel. Ha új temetkezési helyre volt szükség, ezeket faragták át, vagy vették ki
a belyükről (...) A különböző belyekról származó mesterek a provinciálistól a komoly
művészeti értékkel rendelkező munkáig hagytak ránk sírköveket. "5"
#4 Kovács Bálint 2010.
"5 Mumford, Lewis (1985): Város a történelemben, Budapest, 14.
"56 Balázs-Bécsi Attila (2002): A szamosújvári magyar-örmény katolikus temető monográfiája, Buda¬
pest, 24., 85., 86.