Oldal 118 [118]
OCR
7. Épületek 7.1. Szakralis épitészet Az örménység vándorlásai során általában többnyelvű környezetben élt. Ha a napi nyelvhasználatot nem is tudjuk visszamenőleg rekonstruálni, a szláv, török, román és magyar családnevek sokasága is jelzi, hogy nem a nyelv, hanem a vallás jelentette az erősebb megtartó erőt."t Ez azonban csak az egyik oka annak, hogy a szakrális építészetet külön fejezetben kell tárgyalni. Városépítészeti szempontból tekintve a szakrális tér a modern urbanizáció előtt a városfejlődés legalapvetőbb kristálypontját jelentette. Mumford egyenesen azt állítja, hogy a város keletkezését nem is annyira a gazdasági motiváció vagy a hatalmi érdek, hanem a szakrális tér iránti igény generálta.:5 Noha ezt a tételt a szerző az általános városfejlődés genezisét tárgyaló fejezetben fogalmazta meg, áttételesen az erdélyi örmény kolóniákra is alkalmazhatjuk. A szakrális tér kapcsán elsősorban a templomok juthatnak eszünkbe. Ám még a templomnál is nyilvánvalóbb a szakralitás, illetve a transzcendencia jelenléte a temetőkben. Az örmény kolóniák életében mindenképp, mivel itt történetileg nem a templom, hanem a temetkezés jelentette az első szakrális kristálypontot. Általánosan elfogadott tézis, miszerint a temetők leképezik a település struktúráját, térbeli és társadalmi rétegződését: ,4 temető a közösség természetbe írt krónikája. (...) A szegényebb anyagi belyzetben lévő megrendelő megelégedett a régi formákkal, az egyszerűbb stílustalan, sablonszerű sírkövekkel. Ha új temetkezési helyre volt szükség, ezeket faragták át, vagy vették ki a belyükről (...) A különböző belyekról származó mesterek a provinciálistól a komoly művészeti értékkel rendelkező munkáig hagytak ránk sírköveket. "5" #4 Kovács Bálint 2010. "5 Mumford, Lewis (1985): Város a történelemben, Budapest, 14. "56 Balázs-Bécsi Attila (2002): A szamosújvári magyar-örmény katolikus temető monográfiája, Budapest, 24., 85., 86.
