Seite 115 [115]
II4 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
telkének rendezésére azonban nem került sor, így a tér torzó maradt. A kerí¬
tettsége okán amúgy is elkülönülő örmény templom továbbra sem került be
az utca és a tér együttesébe, megközelítése egy keskeny kis sikátoron keresztül
volt lehetséges. Az alighogy megindult falurendezés leállása jól jelzi az örmény
kereskedő réteg korabeli helyzetét, amely azzal, hogy a vasút elkerülte a tele¬
pülést, komoly egzisztenciális válságba jutott.
Végül a négy helyszín kapcsán szólni kell a be nem következett változások¬
ról is, amelyekre sor kerülhetett volna, ha az örmény városfejlődés a 19. század
végén ugyanazt a lendületet viszi tovább, amely korábban jellemezte. Az elmé¬
leti fejtegetést a városszéli peremövezet (fringe belt) fogalmának segítségével
végezhetjük el. A peremövezetek közös jellemzője, hogy olyan tevékenységek¬
nek adnak helyet, amelyek viszonylag nagy területet igényelnek vagy/és esz¬
tétikai, higiéniai stb. okokból nem kívánatosak a lakóházak között. A 19.
század urbanizációs robbanása előszeretettel kebelezett be korábbi peremö¬
vezeteket, amelyeket intenzívebben használt lakó- vagy kereskedelmi zónákká
alakított át. A négy örmény központ közül egyedül Gyergyószentmiklós volt
az, amelyik ily módon igénybe vette volt peremövezetét. A vásártér helyén
létesült a főtér, a patakpartok és a malomárok utcává alakultak, a kivezető
utak telkesedtek, miközben a vasútvonal menti mezőgazdasági parcellák
helyén a fűrészüzemek valóságos gyárvárossá fejlődtek. Szamosújváron csak
a Kandia városrésszel történt összeolvadás miatt szűnt meg a korábbi marha¬
vásártér. A Kis-Szamos szabályozása érdemben nem befolyásolta a beépített¬
séget, noha az itt létesült park ideális feltételt biztosíthatott volna egy villa¬
negyed kialakulásához. Szintén alacsony beépítettségű maradt a várost övező
zöldséges kertek és a szőlőhegyek övezete, igaz, ebben nagy szerepet játszott
a vasútvonal határoló jellege is. Csíkszépvíz elsősorban a kivezető utak, illetve
dűlőutak mentén terjeszkedett, jellemzően falusias struktúrákat létrehozva.
Növekedése nem volt számottevő, de méretéhez képest még mindig jelentő¬
sebb, mint Erzsébetvárosé, amely szőlőhegyeit éppúgy szabadon hagyta, mint
marhavásárterét, a vasút irányába elterülő földeket, valamint a szomszédos
Holdvilág felé vezető utat, amely oly közel feküdt, hogy az út mentén a két
település akár össze is nőhetett volna.
"52 Kostof, Spiro: i. m. 34.