Page 110 [110]
6. A településszerkezet s I09
száma viszonylag nagyobb volt. Az 1869-es népszámlálás 15, az 1890-es 39, az 1900-as
177, az 1910-es pedig 321 izraelita vallású személyt talált a településen. ?"
Gyergyószentmiklós századfordulós fejlődésében hasonlóan jelentékeny sze¬
repet játszott a zsidóság, mint két évszázaddal korábban az örménység. A leg¬
jelentősebb vállalkozásaik a vasút mellett sorakoztak, főként fűrésztelepek.
A vasút megépülése főként a hozzá közel eső városrészben, az Alszegen hozott
fellendülést. A korábban szinte kizárólag földművesek lakta Kossuth utca,
amely egy ideig a Vasút utca nevet viselte, ebben az időben egyre inkább egy
új főutcaként kezdett funkcionálni. A főtérhez közeli szakaszán néhány köz¬
épület (járási bíróság, iskola) épült, majd egy villasor következett, keveredve
módosabb földművesek házaival. Az Alszeg gyors fejlődése az örmény telepü¬
lésmag szempontjából azzal a következménnyel járt, hogy a katolikus templom
előtti régi főutca fokozatosan elvesztette centrum jellegét. Miközben az új
főutca a vasútállomásra vitt, a régi , örmény utca" a szegényes felszegi külváros
felé.
Gyergyószentmiklós azonban nemcsak hosszában, de széltében is terjesz¬
kedett, ami megint csak az örmény utca jelentőségének csökkenését okozta.
A mai Gyilkostói sugárút mellett épült fel a gimnázium (1913—1915 között)"
amely épületet sétánnyal kötötték össze a főtérrel. (Maga a sugárút az 1910-es
években, a Békási-szoros országúttá épülésével párhuzamosan nyerte el mai
impozáns szélességét.) Noha a kortársak sokat bírálták a sétány nem éppen
szerencsés vonalvezetését (az ugyanis nem egyenes, így a gimnázium főbejá¬
rata vizuálisan nem kapcsolódik a főtérhez), városszerkezeti szempontból
mégis óriási volt a hatása, mivel ez a korzó nyitotta meg a főteret észak felé.
Ugyancsak erre az időszakra tehető a központból déli irányba, Csíkszereda
felé kivezető országút telkeinek impozáns beépülése. Ugyancsak a város ter¬
jeszkedését jelzi, hogy a malmok megszűnésével a patak menti telkekre lakó¬
házak kerültek, illetve a volt malomárokból is utca lett. Mindezek eredménye¬
ként a korábban jóformán egyetlen utcából álló település az új főtér körül
44 Tibori Szabó Zoltán (2001): Csík vármegye zsidósága a betelepüléstől a megsemmisítésig. In
Braham, Randolph L. (szerk.): Tanulmányok a bolokausztról, Budapest, 103—142. Elérhető: http://
adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=230 (2018. 03. or.)
## Rokaly Jézsef (2008): À gyergydszentmiklési gimnäzium monogräfiäja 1908-2008, Gyergyöszent¬
miklés.
46 Vofkori György 2004.