Page 99 [99]
98 s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
néhány évvel, 1910-ben a község járási székhely lett, amely járás lényegében
a gyimesi vasútvonal községeit fedte le." Más kérdés, hogy mivel a vasút nem
erre ment, a falu nehezen felelt meg az igényeknek. A járás legnagyobb faluja
1910-ben Gyimesbükk volt, amely a maga 2500 lakosával épp kétszer olyan
népes volt, mint Csíkszépvíz."" Mindehhez hozzátehetjük, hogy az országha¬
tár miatt Gyimes országos jelentőséggel bírt, ahol az állami autoritással szoro¬
san összefüggő építkezések zajlottak, illetve komoly adminisztráció települt
meg (határőrlaktanya, nemzetközi vasútállomás).
A négy helyszín 19. század végi, huszadik század eleji átalakulását összeha¬
sonlítva közös vonásként határozható meg a relatív szerepvesztés, főként ami
az ipari, kereskedelmi funkciókat illeti. Részben e szerepvesztést korrigálandó
Erzsébetvárosban, Szamosújváron és Csíkszépvízen megerősödtek az állami
adminisztrációs, redisztribúciós feladatok. Mindez csak részben volt az
örménység specifikuma, hiszen a 19. század vége általában is az állam szerepé¬
nek erősödését hozta a települések életében. Örménynek annyiban nevezhető,
amennyiben a magyar érzelművé vált városok sikeresen lobbizhattak a magyar
nemzetállami beruházásokért (pl. gimnáziumokért, járásbíróságokért). Ha
figyelembe vesszük, hogy az örmény kolóniák eredendően a rendi államtól
független, vagy legalábbis autonóm kereskedelmi központokként alakultak
meg, ugyancsak éles változással van dolgunk, amely a településképben is mara¬
dandó nyomokat hagyott. Némileg eltér ettől a fejlődési pályától Gyergyó¬
szentmiklós, amely a vasút korszakában valódi gazdasági fellendülést élt át,
vállalkozásokat, főként fűrészüzemeket alapított. Gyergyószentmiklós vállal¬
kozói jellege annál élesebben látszik, mivel nem kapott megyeszékhelyi funk¬
ciókat, így hivatalnokrétege sem volt különösebben nagy.
*8 Bogos Katalin: i. m., 0. n.
+9 KSH 1910.