Page 98 [98]
5. A város és vidéke változó kapcsolatai " 97
sítették Szolnok és Doboka vármegyéket, nem Szamosújvár, hanem Dés lett
a közigazgatási székhely. Jellemzően azért, mert földrajzi és gazdasági helyzete
erre alkalmasabbá tette. A 19. század végén Szamosújváron egy kisebb textil¬
üzemen kívül nem beszélhetünk iparosodásról, miközben Désen működött
egy kb. 250 főt foglalkoztató bányavállalat, illetve több kisebb üzem is. Szol¬
nok-Doboka vármegye térfejlődésére tehát a centralizáció volt jellemző,
s eközben Szamosújvár pozíciója egyértelműen gyengült. Székelyföldön más
volt a helyzet. Itt egy térben jóval inkább szétterülő iparfejlődés zajlott. Azt is
látni kell azonban, hogy ez az iparfejlődés meglehetősen egyoldalúnak bizo¬
nyult, szinte teljes egészében a faiparra szerveződött." Csík vármegyén belül
Gyergyószentmiklós közigazgatási értelemben ugyanúgy alárendelődött Csík¬
szeredának, mint Szamosújvár Désnek. Ugyanakkor Gyergyószentmiklós
gazdasági teljesítményében mindez nem mutatkozott meg, már csak azért sem,
mert a székelyföldi medencék élesen elkülönülnek egymástól, így a helyi, járási
szintű centrumoknak világosabbak a határai és a funkciói is. A földrajzi ténye¬
zők is szerepet játszottak abban, hogy bár a vasút rendkívül későn, csupán
1907-ben jutott el Gyergyószentmiklósra, az nem okozott tőkeelvonást a
megyei központ felé, hanem épp ellenkezőleg, egy soha korábban nem tapasz¬
talt lendületű urbanizációs periódus kezdődött.
Végül Csíkszépvíz esetében a vasút csupán átmeneti, az építkezések
idejére szorítkozó fellendülést hozott. A falu korábbi, relatíve jó kereskedelmi
pozícióját annak köszönhette, hogy rajta keresztül lehetett elérni a Moldva
felé vezető országutat. Az 1897-ben átadott vasútvonalat azonban nem erre,
hanem Madéfalva felé vezették. Maga az építkezés azonban, ha rövid időre is,
de komoly műszaki értelmiségi réteget vonzott a településre:
,4 munkálatok irányítása a csíkszépvízi építési felügyelőségről történt, ahol volt: egy
felügyelő, mint vezető, egy belyettes, egy főmérnök, négy mérnök, segédmérnök és
2217
gyakornok, két díjnok.
Csíkszépvíz szerény méreteihez képest az országos, sőt nemzetközi jelentőségű
építkezés kiszolgálása kitapintható fellendülést hozott. A vasútépítés után
26 P4l Judit 2003: 211.
“7 Gidé Csaba (2011): A vasútbálózat kiépülése a Székelyföldön és szerepe a régió modernizációjában
(1868-1915). PhD disszertäciö, Pécs, 141.